 |
|
|
| Bilbergeriák, az esőerdők arisztokratái |
A Billbergia nemzetség a Bromelioideae alcsaládba tartozik. Nevét a svéd botanikus, Gustav Johann Billberg ((1772-1844) után kapta. A dél-amerikai őslakosság írott történelem előtti időkben már nagyra becsülte a Billbergiát. A nemzetség 60 fajtáját írták le. A növények zöme Kelet-Brazíliából, az alacsonyabb hegyek lejtőiről származik, de Peru, Equador, Venezuela, sőt Közép- Mexikó is otthont ad néhány fajnak. Európába csak 1815-ben került az érdeklődés középpontjába.
A fajok zöme napos, szellős, fákon és bokrokon csoportosan élő epifiton. Ha valamilyen oknál fogva leesnek, akkor begyökeresednek a talajba. Ugyanis életüket ők is a földön kezdték, de a fényért való harcban a fákra ,esetenként sziklákra kényszerültek. Levélrozettáik közepe igazi víztároló. A növényekre általában jellemező, hogy váza formájúak, 5-8 levéllel. Levelei pöttyözöttek, csíkosak, tarkák, vagy egyszínű zöldek. A virágszár felálló vagy bókoló. A fellevelek színesek. Virágaik rövid életűek, jellemzően bókolók, vörös, bíbor, kék, sárga vagy fehér vagy zöldes színűek. Vannak illatos fajok is. Magassága változó a tíz centiméteresektől a méteres B. rosea vagy B. stenopetala fajokig. A nemesítőknek hála sok, színes levelű változat kapható.
|
|
|
Billbergia rosea
|
Billbergia stenopetala
|
Jellegzetesen szárazságtűrők, de fejlődésükhöz meghálálják a rendszeres vízellátást. Nem kell aggódni, hogy a nyári napfényben perzselődnek a leveleik. A legszebbekké akkor válnak, ha ridegen tartjuk őket: kevés víz és tápanyag, sok fény.
Billbergia pyramidalis
Európában a B. pyramidalis fajt vonták először termesztésbe 1815-ben. A Brazíliában őshonos növény szinte szőnyegszerűen terjed a talajon. Az alapfaj levelei szélesek, bőrszerűek, zöldek, sötétzöld, gyenge csíkozással. A rozetta nyitottabb, kevésbé vázaszerű. A felálló, piramis formát adó virágzatot narancsos-rózsaszínes fellevelek veszik körül.
|
| Legszebb változata az ameriakai Mulford Bateman Foster (1888-1978 ) által 1960-ban leírt B. pyramidalis 'striata', amelynek olivazöld leveleinek szegélye sárga, fonáka ezüstös.
|
Billbergia hibridek
Még 80 év kellet ahhoz, hogy az első hibridet előállítsák, ez a B.'Herbaultii', amelyet a Brazíiliában őshonos B. amoena and B. leopoldii (most B. brasiliensis) keresztezésével hoztak létre Franciaországban, 1897-ben.
Egyik hibrid a közismert B. 'Fantasia', amelyet Foster állított elő a B. pyramidalis és B. saundersii keresztezésével. A 45 cm magas, ellenálló hibrid levelei fehér-zöld foltosak. A bíborvörös virágok rövid száron, vörös rügyekben fejlődnek, és hetekig díszítenek.
|
| A mostanában kedvelt B. 'Decora' 30 cm hosszú, rózsaszín virágrügyeiből fejlődő virágok 3-4 hétig díszítenek. Elvirágzás után az új sarjakon újabb virágzat fejlődik.
|
Billbergia nutans
A B. nutans keskeny, ívesen hajló levelei csőszerű, a broméliákra jellemző tőlevélrózsát, ciszternát alkotnak, de ez más, mint a többi bromélia esetében. Karácsony táján, esetleg január-februárban jelennek meg bókoló virágzatai. Mutatósak az élénk rózsaszín virágzati fellevelekkel övezett zöldeskék virágok. Mivel terjedő gyöktörzsén sűrű sarjtömeg fejlődik és kedvező körülmények között több sarj is virágzik egyszerre. Egy-egy virágzat 10-14 napig él. A virágot hozó sarj nem pusztul el azonnal. A mindent tűrő, igénytelen növények közé tartozik.
|
|
|
|
 |
| » Som hungarikumok |
| A somból készült finomságok közül a legismertebb a somlekvár. Gyűjtő kőrútjaink során a termést mi is beszerezhetjük, és akár főzve, akár hidegen kavarva készíthetünk lekvárt, mely szépen illik hájastésztába, linzerben, piskótatekercsbe, palacsintába. Ajándéknak sem utolsó. |
 |
| » Iszalag futóbajnokok |
| A gyakran őszig virágzó, támrendszerre futtatott iszalag a virágos falak, emeletes kertek elmaradhatatlan kúszónövénye. |
|
| » Lepkekabóca invázió |
| Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon. 2006-ban már feltűnt a köztereken, és kertekben. Bár a védekezésről számos javaslat született, idén már kiirthatatlannak titulálja a sajtó is. A parlagfűn is megél, ezért máris kikiáltották a parlagfű természetes ellenségének. Ez azonban még korántsem bizonyított. |
|
| » Pázsit, gyep |
| A természetes úton kialakuló növénytársulások eredménye a természetes gyep. Mesterségesen létrehozott gyepek esetében a növénytársítás megtervezett. Így keletkeznek a haszongyepek és a díszgyepek. |
|
| » A közönséges boróka |
| A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. |
|
| » Leandermánia |
| Ha azt szeretné, hogy a leandere bőven virágozzon, ne felejtse el rendszeresen öntözni. Leandereiben télen-nyáron gyönyörködhet, akár a kertben is. |
|
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
|
|
| |
| » cikkarchivum |
|
|
