A japán kecskerágó egy kompakt, téli zöld cserje, amely Japánból származik. Gyakran használják kerti sövénynek, ösvények, kertek és díszkert kialakítására.
Japán kecskerágó jellemzői
Örökzöld lombjával, zöld vesszőivel télen-nyáron díszíti az erkélyt. Szigorúbb teleken fagykárt szenvedhet, különösen, ha nem szabadföldbe, hanem nagyméretű cserépbe vagy dézsába ültetjük, és abban hagyjuk télen a ház körül.
Növénykártya | |
Tudományos név: | Euonymus japonicus |
Gyakori fajták: | ’Aureus’, ’Aureomarginatus’ |
Magassága: | 2-4 m |
Levél: | csillogón fénylő, bőrnemű levelek |
Virág: | négytagú, zöldesfehér virágok |
Termés: | borsó nagyságú, négyrekeszű toktermés |
Talaj: | tápdús, normál kerti talaj |
Fényigénye: | napos, félárnyékos |
Hőmérséklet: | normál, hidegérzékeny |
Felhasználás: | szoliterként, vagy csoportosan is telepíthetjük |
Egyébként védett helyen a japán kecskerágó (Euonymus japonicus) nálunk télálló, csak különösen mostoha időjárásnál kell bevinni télre hűvös helyiségbe. Dézsás növényként főleg a tarka levelű fajtái kedveltek: az ‘Aureovariegatusi’ leveleit aranysárga, az ‘Argenteovariegatus’-ét zöldesfehér folt díszíti. A ‘Vicrophyllus’ kisebb leveleivel mutat. A fajták kisebb termetűek maradnak, míg az alapfaj, amely ázsiai hazájában az 5 m magasságot eléri, nálunk is megnő 2 m magasra, és körmérete is tekintélyesebb.
Japán kecskerágó gondozása
Mind az alapfaj, mind a fajták nyáron félárnyékos-árnyékos, télen viszont világos helyet kívánnak. Belső térben novembertől februárig 5-10 °C hőmérséklet kívánatos számukra. Talaj: tőzeg alapú földkeverék, pl. “C” jelzésű virágföld. Öntözés: a talajt tartsuk állandóan nyirkosan, télen se hagyjuk teljesen kiszáradni. Márciustól októberig kéthetenként tápoldatozzuk a növényeket. Átültetés: kétévenként, tavasszal.
Japán kecskerágó szaporítása
A japán kecskerágót könnyen szaporíthatjuk nyár végi félfás dugványozással, de ha magot hoz a növény, magvetéssel is. A magköpenyes magvakat ősszel azonnal elvethetjük, de rétegezhetjük is nyirkos homok közé keverve hűtőszekrényben vagy a szabadban, elősegítve ezzel az egyébként elfekvésre hajlamos magok csírázását.
Tavasszal, normál kerti talajjal megtöltött cserepekbe vagy szaporítótálcákba, 1-1,5 cm mélyre ültessük el a magokat. Legyünk türelmesek, a kikelő magoncok kezdetben viszonylag lassan fejlődnek. Az első években még célszerű a fiatal növények számára téli takarást biztosítani.
Kártevők és betegségek
Csak hibás ápolásnál lépnek fel.
