Rózsa gondozása, ültetése
A rózsák iránti rajongás nem csökken, ezek a dísznövények mindig is a legkedveltebbek közé tartoztak. Csodás szépségűek, színükben, formájukban, sőt méretükben is rendkívüli változatosságot mutatnak, így lehetetlen őket megunni.
Rózsa ültetése
A konténeres kiszerelésű rózsákat az év bármely fagymentes szakában el lehet ültetni, akár még nyáron is, de a kiemelkedően meleg, kánikulai napokat ajánlott elkerülni. A nyár első hónapja még általában nem forró, így júniusban megkötés nélkül lehet rózsát telepíteni.
Többezernyi fajta létezik, és ugyan a környezeti igényeik vagy a tűrőképességük foka kismértékben eltérhet, de az összes kedveli a meleg fekvést és a sok, közvetlen napsütést, ezért mindig ilyen adottságú kertrészre kerüljön a rózsa-ágyás.
Maga az ültetés egyszerű, gyakorlat nélkül is elvégezhető, nagyon fontos azonban a bőséges öntözés, főleg a telepítést követő első hetekben.
Rózsa öntözése
A begyökerezést elindító, kezdeti intenzív öntözés után sem szabad magukra hagyni a töveket! A rózsák kényesek a megfelelő mennyiségű és pontosan időzített vízkijuttatásra, gondozásuk egyik sarokpontja ez. Általánosságban elmondható, hogy 8-10 naponta igényelnek tövenként 10-15 liter vizet.
A nyári hónapokban ajánlott hetente legalább egyszer elvégezni ezt a feladatot. A virágainkat tilos esőztető, spricceléses módszerrel nedvesíteni, ez utat nyit a különféle gombás megbetegedéseknek. A helyes az árasztásos módszer, vagy vödörrel, vagy kis nyomáson üzemelő locsolócsővel kell egészen a talaj közelében kijuttatni a vizet a tő közelébe.
Tápanyag igénye
A rózsa – mint minden hosszan virágzó, dús lombozattal rendelkező dísznövény – a tápanyagokban gazdag közeget kedveli, ennek hiányában a növekedés üteme lelassul, a virágok száma csökken és a növény szépsége is nagyban csorbul.
Az ültetéskor kihelyezett komposzt vagy érett marhatrágya nagyjából egy éven keresztül biztosít tápanyagot a növénynek, így a későbbiekben évente legalább egyszer szükség lesz utánpótlásra. Ilyenkor az ágyás minden négyzetméterére 5-7 kilogramm érett marhatrágyát számoljunk, amelyet a szétterítést követően óvatos gereblyézéssel, sekély kapálással dolgozzunk a talajba.
A közeg időnkénti lazítása (kapával vagy kézi kultivátorral) segít a tápanyagok és víz hatékony bejutásában.
Kártevők és betegségek
A rózsa alapvetően nem hajlamosabb a betegségekre, mint a többi átlagos dísznövény, azonban egyes fajták kényesebbek, érzékenyebbek lehetnek. Kezdő rózsabarátoknak ezért az életerősebb, ellenállóbb típusok javasolhatók elsőre. Fontos tény, hogy a betegségek megjelenését mindig nagyban segíti, ha a növény nem megfelelően gondozott, legyengült, erőtlen.
A betegségek elleni harc fő eleme ezért a szakszerű ápolás, a kiváló kondíció folyamatos fenn-tartása. Ennek ellenére megjelenhetnek a megszokott rózsabetegségek, így például a lisztharmat, a mozaikvírus, a csillagpenész, a rózsarozsda és a tetvesedés sem ritka. Szerencsére a felmerülő problémákra számos biokertészeti és vegyszeres megoldás kínálkozik, amelyeket a kezdők is könnyedén megismerhetnek és alkalmazhatnak.
