Örökzöld magnólia (magnolia grandiflora), liliomfa

Örökzöld magnólia jellemzői

Az örökzöld magnólia (magnolia grandiflora) vagy más elnevezéssel nagyvirágú liliomfa, 1734-ben az USA déli államaiból került Európába, és manapság az egyik legnépszerűbb magnólia a kertekben. A faiskolákban számos fajtáját lehet kapni. Erős növekedésű, hatalmas, erősen illatos, krémfehér, kehely alakú virágai nyáron és az ősz elején nyílnak.

Örökzöld liliomfa, magnólia fajtái

Exmouth: fényes levelei és nagy, erősen illatos virágai vannak.

Galissonniére: rendkívül fagytűrő, nagy fényes levele a fonákján bronzszínű, finom szőrökkel borított.

Goloath: sima, fényes, rövid levelek; óriási virágai korábban nyílnak, mint az alapfajé.

M. delevay (Delevay-magnólia): kínából származik, levele fakózöld, illatos; krémfehér virágai nyártól őszig nyílnak.

M. virginiana (illatos liliomfa vagy virginiai magnólia): enyhe teleken félörökzöld; apró, krémfehér virágai nyáron nyílnak.

Gondozása

Néhányan úgy vélik, hogy ez a fa fagyérzékeny, mivel a téli védelem érdekében általában napos fal elé ültetik, de valójában fagytűrő, és szabadon álló faként virulni fog bármely nedves, de jó vízelvezetésű, savanyú talajban. Ha talajunk mélyrétegű, tápanyagban gazdag vályogtalaj, akkor még némi meszet is elvisel.

A sikeres eredés érdekében az örökzöld liliomfát tavasszal vagy ősszel vásároljunk földlabdás vagy konténeres változatban, és ne szabad-gyökerűként. A liliomfa általában bokorfaként és sztenderd faként kapható. Attól függően válasszunk ezek közül, hogy hova szeretnénk ültetni.

Mivel a magnóliák a jó begyökeresedésig lassan nőnek, tavasszal, a növekedés megindulása előtt metsszük, és ne nyáron, ami az általános ajánlás örökzöld fák esetében.