Illatcserje (Osmanthus)
Az illatcserje szép, erőteljes bokor, fehér virágai intenzív illatúak. Levelei fényes sötétzöldek, bőrszerű tapintásúak. Sok fajta létezik.
Illatcserje jellemzői
Az illatcserje közeli rokona a kertekből ismert virágos bokornak, mint amilyen például az aranycserje, az illatos jázmin és az orgona. Ezen túlmenően azonban a fagyal és a fényes, zöld levelű olíva esetében is egyértelműen felismerhető a rokonság.
A vadon élő növények között mintegy tíz különböző illatcserje faj ismert. Közülük mindössze egy honos Észak-Amerikában, a többi mind Ázsia keleti és nyugati részén él. Többségüket termesztik is, bár nálunk még ritkaságnak számít. Az illatcserje nagy, bőrszerű levelei egymással szemben helyezkednek el a szárakon. A kicsi, fehér virágok édeskés illatot árasztanak.
Bódító illatcserje (Osmanthus fragrans)
A növény hazája Japán, Kína és a Himalája területe. Természetes élőhelyén több méter magasra is megnő. A hidegházi növényekhez tartozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyáron jól érzi magát a szabadban, télen viszont 8 °C körüli hőmérsékletet igényel, vagyis tipikusan télikerti növény. A virágzási időszak nyárra tehető, a virágok júniustól augusztus végéig nyílnak. Ha a virágok már elhervadtak, ideje bevinni a növényt a lakásba. Ha szükséges, ültessük is át. Átültetéskor mindig gondoskodjunk megfelelő drénrétegről.
Változékonylevelű illatcserje (Osmanthus heterophyllus)
Ez a Japánból és Tajvanról származó faj az egyetlen, amely nálunk a telet a szabadban is kibírja. Igaz ugyan, hogy ez csak az eredeti fajra jellemző, ugyanis a fehérfoltos, a sárgaszélű és a feketésbordó levelű fajták a keresztezések során elveszíthették e jó tulajdonságukat. Ezek a fajták érzékenyebbek, a telet pedig – a többi fajtához hasonlóan – legszívesebben hideg helyiségekben töltik. A fiatal növények leveleinek szélén 2-4 hegyes tövis található, de a kifejlett növényekről ezek lassan eltűnnek. Virágai ősszel, szeptembertől októberig nyílnak.
Gondozása dézsában
Az illatcserje dézsában nevelve akár két méter magasra is megnőhet. A dús bokorrá fejlődő, fényes, bőrszerű levelekkel rendelkező örökzöld.
A közvetlen napsütést nem viseli el, sokkal jobban fejlődik félárnyákos helyen. Egy faj kivételével nem fagyálló. A növény ideális nyári hőmérséklete kb. 20°C. A dézsás növényekhez hasonlóan az illatcserje is rendszeres öntözést igényel. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne álljon pangó vízben. A dézsában alakítsunk ki megfelelő drénréteget. A növekedési időszakban kapjon kéthetente tápoldatot is.
A föld legyen könnyű, laza és tápanyagban gazdag. Legjobb, ha az általános virágföldhöz némi komposztot és homokot keverünk. Az átültetésre a virágok elnyílása utáni időszak a legmegfelelőbb. Ne válasszunk túl nagy edényt a növénynek.
