Egyszerű intézkedésekkel megakadályozhatjuk, hogy a csigák kárt tegyenek a kertben.
Csigák jellemzői
Hol élnek a csigák?
Árnyékos sarkokban; A meztelen és a házas csigák kerülik a tűző napot, mivel kiszáradhatnak. A kert nyirkos, sötét sarkaiban, különösen a sűrű lomb vagy a talajtakarók alatti árnyékos helyeken élnek, ahol sokáig megmarad a nedvesség. Nappal gyakran nagy kövek, levelek vagy a rothadó kerti hulladék alá bújnak.
Mikor pusztítanak?
A házas csigák ősszel, a meztelen csigák nyáron rakják le a petéiket. Előbbiekből következő tavasszal, utóbbiakból három hét múlva kelnek ki az utódok. Egy{gy enyhébb tél után, amikor a fagy kevés petét scmmisít meg, sok házas csiga megjelenésére számíthatunk. A meztelen csigák száma csapadékos tavasz vagy nyár után nő meg rendkívüli módon.
Csiganyomok
Vizsgáljuk meg a veszélyeztetett növények leveleit, virágait és szárait. A megrágott levélszélek és az éjszaka keletkező nagyméretű, szabálytalan lyukak csigák jelenlétére utalnak. A kártevők váladéknyomokat hagynak maguk után a köveken. Ha gyöngyhöz hasonló petéket találunk, semmisítsük meg őket.
Óvjuk a magoncokat:fedjük le őket egy műanyag palack levágott felső részével.
Hogyan védekezzünk?
Válasszunk természetes módszert. Vegyszert csak végső esetben alkalmazzunk. A meztelen csigák általában több kárt okoznak, mint a házas csigák. Csak akkor vegyük fel ellenük a harcot, ha tömegesen jelennek meg.
Védekezés természetes módszerrel
1. Tisztítsuk meg a talajt. Gereblyézzük össze a leveleket. Ne hagyjuk elől szerszámokat, üres cserepeket, mert a csigák befészkelhetik magukat.
2. Tegyünk kis csalétket. A talajra tett narancs, vagy grapefruit odacsalogatja a csigákat, és így könnyen összeszedhetjük őket.
3. Építsünk akadályokat. Szórjunk a növények köré fűrészport vagy homokot. A csigák nem tudnak keresztüljutni az érdes anyagon.
4. Állítsunk fel csapdát. Süllyesszünk a földbe sörrel vagy limonádéval teli mélytányért, és rendszeresen cseréljük benne a folyadékot.
Csigaölő granulátum
Erősen mérgező csigaölő granulátumot csak akkor használjunk, ha a természetes módszerek nem segítenek. Lehetőség szerint csak díszkertben alkalmazzuk, a zöldségeskertbe ne.
A csigaölő granulátum súlyos mérgezést okozhat. Gyerekektől és háziállatoktól gondosan elzárva tartsuk. A hasznos állatokra, például a madarakra is ártalmas.
Csigák által kedvelt növények
Tulipán: a meztelen csigák a hagymát, a leveleket, a szárat és a virágot támadják meg.
Liliom: a csigák a lédús fiatal tojásokat, szárakat és leveleket fogyasztják.
Szagos lednek: a meztelencsigák a fiatal hajtásokat és a zsenge szárakat fogyasztják.
Szarkaláb: a meztelen csigák a hajtásokat és a leveleket eszik meg.
Erdei csillagfürt: a meztelen csigák a rügyeket és a leveleket fogyasztják.
Hamuvirág: a meztelen csigák a fiatal hajtásokat eszik meg.
Kerti saláta: a puha levelű zöldségfélét torzsájával és szárárával együtt fogyasztják el.
Kerti eper: puha gyümölcse különösen veszélyeztetett.
Kankalin: a csigák könnyen elérik az alacsony levélrózsákat.
Árnyékliliom: a nagy leveleket teljesen megsemmisíthetik
Burgonya: a csigák gyakran a gyökérgumóig berágják magukat.
Csigák által nem kedvelt növények
Kerti katicavirág: páfrányszerű levelét és fodros virágát nem szeretik.
Hamvaska: a növény enyhén szőrös, ezért a meztelen csigák nem kedvelik.
Rózsa: hajtását, lombját és levelét nem kedvelik a csigák.
Kőtörőfű: apró, húsos levele túl kemény a csigáknak.
Harangláb: a növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket nem kedvelnek a csigák.
Fűszernövények: a csigák közömbösek a bőrszerű levelekkel és a kemény szárakkal szemben.
Fán termő gyümölcsök: az érdes fakéreg elérhetetlenné teszi a gyümölcsöt a csigák számára.
Cserjék és fák: a csigák ne tudják megmászni az érdes fakérget.
