Komposzt készítése

Komposztálással készítsünk értékes humuszt a kerti hulladékból.

Mi a komposzt?

A komposzt a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok által lebontott szerves anyagokból keletkezik. Ahhoz, hogy a lebontási vagy korhadási folyamat – a komposztálás – megfelelően menjen végbe, 60-70 °C-os hőmérséklet, nedvesség és jó szellőzés szükséges.

A komposztálás során tápanyagokban gazdag, értékes humuszföld, azaz komposzt keletkezik, amely javítja és lazítja a kerti talajt. Emellett kiváló természetes trágya, hiszen fontos növényi tápanyagokat tartalmaz. Friss komposzthoz néhány héten belül hozzájuthatunk, de a sokkal értékesebb érett komposztra hónapokig kell vámunk.

Miből készül a komposzt?

Szinte minden kerti hulladékot komposztálhatunk, például a lombot, a virág- és zöldségágyás növényi maradványait, a gallyakat és a fűnyesedéket.

A konyhai hulladékok közül a gyümölcs- és zöldséghulladékot, a kávé- és teaüledéket, a tojáshéjat, sőt a használt papírtörlőt is hasznosíthatjuk. Így a háztartási hulladék mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük.

Nem komposztálhatók a szervetlen anyagok, például az üveg és a műanyag, mivel nem bomlanak el. Ne használjunk fel tejtermékeket és hús- vagy halmaradványokat sem, mert bomlástermékeik kellemetlen szagúak, és egereket, patkányokat vonzanak a kertbe.

Ne kerüljön a komposztba beteg vagy kártevők által megtámadott növény! Fennáll ugyanis a veszély, hogy a komposzt kiszórásakor az egész kertben elterjesztjük a betegségek kórokozóit vagy a kártevőket.

Komposztálók

A komposztprizma a legolcsóbb megoldás a hulladékok hasznosítására. A hulladékot rétegezzük 1 m széles és ugyanilyen magas halomba. Néhány hónap múlva forgassuk át, hogy a megfelelő átszellőzést biztosítsuk. Egyszerűen kezelhető komposztsilókat különféle kivitelben vásárolhatunk a szaküzletekben. A komposztot nem kell átforgatnunk, mert a silón szellőzőnyílások találhatóak.

Komposztálható anyagok

Komposztálható anyagok
Anyag	Jellemzők
Kávéüledék	kiváló nitrogén- és foszforforrás; a kávéfiltert csak akkor használjuk fel, ha fehérítetlen (klórmentes) papírból készült.
Fűnyesedék	nitrogénben gazdag; enyhén fonnyadt állapotban, vékony rétegben tegyük a komposztálóba.
Föld és gyep darabok	gyorsan bomlanak; alaposan keverjük el zöld és barna szerves anyagokkal.
Levelek	magas szén- és tápanyagtartalom; aprítsuk fel és keverjük el nitrogénben gazdag anyagokkal.
Gyümölcshús	a gyümölcscentrifugából kikerülő gyümölcshús magas nitrogéntartalmú; nedvesíti a komposztot.
Gallyak	lassan korhadnak; segítik a megfelelő átszellőzést; komposztálás előtt feltétlenül aprítsuk fel.
Fűrészpor	magas széntartalom; alaposan keverjük el például fűnyesedékkel; csak kis mennyiségben használjuk.
Faforgács	magas széntartalom; viszonylag lassan bomlik el; a gyorsabb komposztálás érdekében aprítsuk fel.
Fahamu	káliumban gazdag; körültekintően adagoljuk, mert nagyobb mennyiségben maró hatású lehet a növényekre.

Hozzávalók: kerti hulladék, komposztsiló, komposztindító adalék (gyorsító), pálcás hőmérő.

1. Gyűjtsük össze a kerti hulladékot és aprítsuk fel. Lazítsuk fel a talajt a siló alatt. Keverjük össze a durvára és a finomra vágott anyagokat.

2. Rétegezzünk alulra nagyobb hulladékdarabokat 10-15 cm vastagon. A keveréket rétegenként töltsük be (ne borítsuk bele a silóba).

3. Adjuk hozzá a komposztindítót (komposzt gyorsító) a hulladékhoz. Szúrjuk bele a hőmérőt. Ha a hőmérséklet a második napon 70 °C fölé emelkedik, hűtsük a halmot vízzel.

4. Vizsgáljuk meg, érett-e a komposzt: egy maréknyit tegyünk cserépbe, és vessünk bele zsázsát. Ha hat nap múlva zöld levelek bújnak elő, a komposzt érett.