Cserjés margitvirág (Argyranthemum frutescens) gondozása
Cserjés margitvirág jellemzői
A nyugat-európai kertészek és virágkereskedők véleménye szerint a cserjés margitvirág (Argyranthemum frutescens) az utóbbi évek egyik legjobban befutott növénye. Főleg a koronás fácskákat keresik, bár ezek nem egészen olcsók, és gondos ápolást igényelnek.
A számtalan kis margarétaszerű virágzattól ékes növény a Kanári-szigeteken honos. Onnan hozták be 1700 körül az angolok. Azóta nemesítették is, és ma már jóval nagyobb méretű, levélzete is változott. Közép-Európában gyakran egyévesként tartják, de több éven át szépen nevelhető. Az idősebb növények törzse lassan elfásodik, és kialakítják a tipikus cserjeformát.
Cserjés margitvirág gondozása
A cserjés margitvirág nyáron a napos, meleg helyet kedveli, és bőséges öntözést, tápoldatozást kíván. Teleltetésére világos és hűvös, de fagymentes helyiséget válasszunk. Ekkor ne tápoldatozzuk és rendkívül mérsékelten öntözzük a növényt. Tavasszal ültessük át vályogos komposztba vagy megfelelő tőzeg alapú földkeverékbe, pl. C típusú virágföldbe. Átültetéskor kisebbítsük meg a gyökérlabdát, az ágakat pedig egyharmad hosszúságban vágjuk vissza. Nyár folyamán rendszeresen távolítsuk el az elnyílt virágzatokat.
Felhasználás: kiváló dézsás növény. Koronás fácskává nevelve különösen takaros, egyéves kultúrában különböző egynyári virágokkal társítva erkélyládákba, kőedényekbe vagy virágtálakba ültethetjük.