Egzotikus és különleges virágok
Vajon mik azok az egzotikus, különleges virágok? – kérdezhetik többen is. És hol lehet ezekhez hozzájutni? Nos, legtöbbjükhöz a virágboltban, de megtalálhatóak cserepes növényként az ablakpárkányokon vagy akár a kertben is.
Ha azt mondjuk egzotikus, gondolhatunk egy távoli országból származó növény virágára, de akár a virágok elrendezésére, az edényre vagy a lakásban elfoglalt helyére is. A következő írásban mindezekről sok jó tanácsot összeírtunk, s közben néhány dolog kiderül a legszebb egzotikus növényekről is.
Nemcsak a virág, az elrendezés is lehet egzotikus
Egzotikus: ez a szó nálunk nem csupán azt jelenti, délszaki, hanem azt is, hogy távoli országból érkező (noha a két jelentés gyakran keveredik), sőt olykor egy kissé a különösség érzetét is magában hordozza.
Aki egzotikus virágokra gondol, annak mindig álmodozásra csábító távoli vidékeket idéző virágok lebegnek lelki szemei előtt.
Ilyen például a hibiszkusz. Noha az egyes hibiszkuszfajok különböző országokban honosak – az Egyesült Államoktól Ázsiáig -, a német nyelvben például Hawaii-virágnak nevezik, ami pedig nem feltétlenül valódi származási helyére utal, hanem sokkal inkább a csendes-óceáni partokat, a ringó pálmafákat és a háncs-szoknyában táncukat lejtő fiatal lányokat idézi fel, akik hajukban és nyakukban hibiszkuszkoszorút viselnek.
Mi más is lehetne tehát a hibiszkusz, mint egy igazi egzotikus virág, valamint annak bizonyítéka, hogy a növény eredete nem mindig meghatározó a név szempontjából. Hasonlóképpen az egzotikus szó sem jelent többet, mint, hogy távoli országból érkező – nem szükséges tehát a pontos helyet meghatároznunk.
Az egzotikus szó ennek ellenére mindenkiben olyan virág képzetét kelti, amely tüzesen izzó, telt színeivel kiválóan illik minden dekoratív, ünnepi kompozícióba.
Ismert virágok különleges háttérrel
Az is előfordulhat persze, hogy általunk európainak titulált virágokról kiderül, hogy valójában egzotikus eredetűek.
Ilyen például a liliom, melyről sokan azt hiszik, hogy a többi hagymás és gumós növénnyel együtt Hollandiából származik, csak azért, mert ott nagy mennyiségben termesztik. Pedig a liliom – a tulipánhoz és a jácinthoz hasonlóan – a mesés Keletről került hozzánk, ahol eredetileg a török és arab uralkodók palotakertjeit díszítette.
Egyik legkedveltebb kerti virágunk, a dália ezzel szemben egykor Közép-Amerikában, a híres aztékok kertjeiben nőtt.
A frézia és a kardvirág őshazája pedig a trópusi Dél-Afrika.
Sok-sok keresztezés
Ma természetesen a legritkább esetben találkozunk az eredetivel teljesen megegyező fajokkal és formákkal. Amiket a virágboltokban megvehetünk, egzotikus növények ugyan. de többnyire európaiasított, azaz a termesztők által többé-kevésbé megváltoztatott formában.
A változtatásokra azért van szükség, hogy a nem ritkán túlzottan érzékeny egzotikus növények valamivel könnyebben viseljék az európai éghajlatot.
Felfedező utak emlékei
Ha valaki gondosan áttanulmányozza a szakkönyveket, azt tapasztalja, hogy szobanövényeink között szinte egyáltalán nincsenek európai növények. Csaknem valamennyi többé-kevésbé egzotikus növény.
Ezeket a virágokat és növényeket többségükben XIV-XV. századi felfedezők hozták Európába, akik előszeretettel utaztak távoli országokba. Először haszonnövényekkel érkeztek vissza hazájukba, később azonban dísznövényeket is hoztak magukkal.
Irány Dél-Európa
Az ismeretlen ázsiai, afrikai és amerikai növények először Olaszországban vagy Spanyolországba kerültek. A padovai Botanikus Kertben épült meg az első üvegház az érzékeny egzotikus virágok számára.
Még jó néhány évbe beletelt, mire a növények az Alpokon keresztül lassanként Európa északibb részére is eljutottak. Az első északi növényházat 1599-ben rendezték be a leideni egyetemen.
Az egyszerű nép még hosszú ideig nem találkozott velük; a hercegi paloták melegházaiban rejtőztek. A kertészek azonban egyre szívesebben utaztak a nagyvilágba, és egyre több növényt hoztak magukkal hazájukba. Ez az oka annak, hogy az évszázadok során egyre több egzotikus növény került a lakásokba, először csak vágott virágként, később pedig cserepes dísznövényként is.
Még mindig érzékenyek
Egy dolog nem változott! Ha valaki egy ilyen egzotikus növényt – legyen az pompás papagájvirág, medinilla vagy hibiszkusz – hazavisz, számolnia kell azzal, hogy gondozásához a megszokottnál nagyobb odafigyelésre van szükség, és a növény helyét is gondosan kell kiválasztani. Nem árt ha rendelkezünk némi tapasztalattal.
Vázában is szép
A vágott virágok természetesen sokkal kevesebb gondot okoznak. Rájuk is vonatkozik a szabály: A kevesebb néha több.
A feltűnő virágok sokkal szebben mutatnak, ha kevesebbet teszünk belőlük a vázába, például mindössze egyetlen szálat egy száraz ág társaságában. A váza is legyen egyszerű, hogy formája ne vonja el a figyelmet a virág szépségéről.
