Cserszömörce (Cotinus) gondozása, szaporítása
A cserszömörce minden évszakban szép. Nyáron illatos “púderpamacsokba”, később tűzpiros lombruhába öltözik.
Cserszömörce jellemzői, változatai
A terebélyes, széles koronájú cserszömörcén tavasszal kihajtanak a hosszúkás, ovális levelek. A hajtáscsúcsokon április végén jelennek meg az alig észrevehető, sárgászöld virágok. Ezekből fejlődnek ki májustól a pamacsra emlékeztető terméságazatok. A kocsányokat hosszú, vékony szőr borítja, amelynek színe zöldről fokozatosan vörösesre változik. Így alakulnak ki varázslatos szépségű, halvány őz-barna színű felhők.
Ősszel a levelek veszik át a főszerepet: élénk rozsdabarnára, narancssárgára vagy vörösre színeződnek, mielőtt az első fagyot követően lehullanak.
A harmonikus színösszeállításban pompázó sárga cserszömörce (Cotinus coggygria) 4-5 méter magasra nő. Halvány kékeszöld lombja tetszetős háttérül szolgál a szürkés rózsaszín, pamacsszerű terméságazatoknak.
Ennek a fajnak vannak bíborvörös levelű változatai is. A ‘Purpureus’ lombja kezdetben bíborszínű, majd nyáron zöldre színeződik, kiemelve a kárminpiros “pamacsok” szépségét. A mindössze 2-3 méter magasra növő ‘Royal Purple’ őszig megtartja feketés-vörös lombját és ezüstös-piros terméságazatait. Mindkét fajta őszi lombja vöröses árnyalatú.
A 9 méter magas amerikai cserszömörce (Cotinus obovatus) már inkább fára emlékeztet. A virágzás időszakában nem különösebben mutatós, kifejlődő lombja azonban meglehetősen feltűnő: levelei tavasszal bronzos rózsaszínűek, nyáron mélyzöldek, ősszel pedig élénk narancssárgák vagy bíborvörösek.
Gondozása, igényei
Fényigényes, szereti a napfényt. Szép virága és őszi színe a napfény és a meleg hatására alakul ki. Jó vízáteresztő meszes talajt kedveli. A jól meggyökeresedett növény a szárazságot is elviseli.
Virágzása júniustól júliusig tart. Az ültetés utáni néhány évben öntözzük meg a cserszömörcét hetente egyszer, ha nagy a szárazság. Ez serkenti a gyökérképződést. A gyökérzóna takarásával tartsuk nyirkosan a talajt.
cserszömörce szaporítása bujtvánnyal: a hajtást metsszük be és süllyesszük a földbe. Ha meggyökeresedett, válasszuk le az új növényt.