Párnafű (soleirolia soleirolii)

Bár a párnafű igen szerény, kicsi növény, ha nem vágjuk vissza, rövid idő alatt jelentős méretű golyóvá növekedhet. Pozsgás levelei dús párnát alkotnak.

Párnafű származása

A párnafüvet, a 19. század elején Joseph Franeois Soleirol botanikus fedezte fel. Korzika szubtrópusi, hegyi erdeinek talaján nőtt, ahol a nagy fák árnyéka és a nedves, tápanyagban gazdag talaj kedvező környezetet biztosított. Származása miatt igen kiváló talajtakaró növény a nagy dézsás növények mellet és a télikertek ágyásaiban. A kis délszaki növények még Észak-Európa országaiban is meghonosodtak.

Párnafű jellemzői

Egyszerűsége ellenére a párnafű  igen keresett szobanövény. A gondozójának nem okoz sok nehézséget, gyorsan és szépen éri el a nevében jelzett alakot, sok örömet hozva ezzel az otthonunkba.

A kicsi, zöld levelek néha szív, máskor vese alakúak, de lehetnek kerekek is. Nem nagyobbak 5-7 mm-nél, és rövid, finom, üvegszerű nyélen ülnek. Ha a szárak nedves talajra kerülnek, nagyon gyorsan gyökeret eresztenek. Ezzel a módszerrel a párnafű egyszerűen szaporítható. Vegyünk néhány hajtást az anyanövényről, helyezzük tápanyagban gazdag, humusztartalmú, nedves földbe. Így rövid idő alatt új, erős növényt nevelhetünk.

A párnafüvet ne öntözzük felülről, ugyanis a levelek nem szeretik a vizet. A vizet mindig a cserépalátétbe öntsük. Ennek ellenére az idősebb növényeknél előfordulhat, hogy a közepük elsatnyul, a sok kicsi levél megnehezíti, a fény behatolását.

A párnafű nem szárazságtűrő, ezért rendszeresen öntözzük. Ha azon kevesek közé tartozik, akik növényeikkel nem foglalkoznak rendszeresen, lehet, hogy több sikerrel jár, ha a párnafüvet a télikertbe vagy magasabb páratartalmú helyre, nedvességtartó talajba teszi.

Párnafű gondozása

Virágcserépben a párnafű ritkán nő 10-15 cm-nél magasabbra, csüngőnövényként viszont 30-50 cm hosszú hajtásokat hoz. Szobában ritkán virágzik, inkább zöldje miatt kedvelt. A növény a félárnyékot kedveli. Hőigénye a nyári hónapokban 18-20 °C, télen 15-18 °C

Öntözés

A párnafű cserépalátétjében folyamatosan álljon a víz, semmi esetre sem szabad kiszáradnia. Nyáron az öntözéskor kaphat tárgyát is, de télen nincs szükség trágyázásra.

Átültetés

A párnafű átültetése nehézkes. Vegyünk le inkább gyökeres hajtásokat vagy dugványokat egy idősebb növényről, és ültessük tápanyagban gazdag, humusztartalmú földbe.

Nyesés

A rendszeres nyeséssel megtarthatjuk a növény golyóformáját, – de a nyesés nem feltétlenül szükséges.

A növény jól érzi magát egyedül, de más növényekkel együtt is igen dekoratív. De semmi esetre se tegyük tűző napra.

Párnafű szaporítása

Ha valakinek párnafüve van, jó, ha a szaporítás területén is kiismeri magát. Ha ugyanis probléma adódna a növénnyel, egyszerűen pótolhatjuk újjal ,… ami egyszerű és izgalmas is egyben.  Szaporítani egész éven át lehet. A legjobb eredményt tavasszal és nyáron érhetjük el, amikor leggyorsabban nő. Még üveggel vagy műanyaggal sem kell letakarnunk.

1. Dugványok

Vágjuk le ü új zöld hajtásokat, és azonnal ültessük cserépbe, ahol gyorsan gyökeret eresztenek.

2. Indák

Az idősebb növények hajtásai nedves vattán is meggyökereznek. Tegyünk egy tálat a növény mellé, fektessük rá a hajtást, rögzítsük egy hajcsattal. Tartsuk jó nedvesen, de csak a gyökerek kifejlődése után válasszuk le az anyanövényről.

Növénybetegségek

Hosszú hajtások kevés levéllel. A növény túl sötét helyen áll vagy túl sok trágyát kap. Állítsuk világosabb helyre, de ne a tűző napra, és mérsékeljük a trágyázást.

Nem növekszik. A víz valószínűleg nem jut el a gyökerekhez. Ellenőrizzük, hogy a növényt jól ültették-e el. Ha a gyökerek vége fehéres, állítsuk a cserepet egy pár órára vízbe. Ezt az eljárást a jövőben többször ismételjük meg.

A növény közepe elfonnyad. A középső hajtások nem jutnak elég fényhez, mert túl sok az új hajtás. Használjuk a növényt dugványos szaporításhoz.

Mészszerű lepedék a levelek fonákján. Az új hajtások összepöndörödnek, a levelek fonákján fehér lepedék látható. Vegyünk le egészséges hajtásokat dugványnak, és az eredeti növényt dobjuk el.