Borsó vetése, fajtái, vetési ideje

Kezdő kertészeknek és a tavaszi munkák nyitányaként is ideális a borsó vetése.

Borsó talajigénye

Mivel talajban nem válogatós, víz- és tápanyagigénye is csak közepes (ha kora tavasszal van elegendő nedvesség a talajban, azzal is beéri, öntözni nem kell), a legtöbb házikertben termeszthető. Ideális biokerti növény, igen hasznos talajjavító, mivel a gyökerein található gümőcskékben nitrogénmegkötő baktériumok élnek, melyek a borsó környezetében plusznitrogénnel javítják fel a talajt.

A 100-110 cm-re is lehatoló borsógyökerek révén a szerves kötésben elraktározott nitrogén dús talajéletet biztosít, és a rövid tenyészidejű borsó lekerülése után remek feltételek maradnak a másodveteményként termesztett zöldségek számára. A letermett borsónövényeket ezért ollóval vágjuk le, gyökereiket pedig ássuk be a talajba.

A borsó, mint kultúrnövény, már közel 9000 éves múltra tekint vissza, állítólag a Himalája árnyékából, Észak-Indiából származik, de már az ókori Egyiptomban is ismerték, és a görög, valamint a római kertekben is megbecsült zöldféléknek számított. A francia udvarban, XIV. Lajos korában, egyáltalán nem közönséges főzelékként került asztalra, hanem különleges csemege gyanánt szolgálták fel.

Mikor érdemes vetni a borsót?

A borsó a legkorábban veteményezhető zöldségfélék egyike — már február végétől vethető. Legjobb szakaszosan, úgy 10 nap különbséggel vetni néhány ágyásnyit, így folyamatosan szedhető róla friss termés, és különböző tenyészidejű fajtákkal is próbálkozhatunk.

Késő tavasszal már nem érdemes vetni, mert a borsó rövidnappalos növény, ahogy hosszabbodnak a napok, a növény egyre rosszabbul érzi magát, kevés lombozatot nevel, hamar köt, kevés termést hoz, meglepi a lisztharmat, a borsózsizsik, az akácmoly.

A meleget sem igazán kedveli, hidegtűrő, 3-4 C-fokon már kicsírázik, ha föld feletti része el is fagy, újra kihajt. Kapható áttelelő fajtája is, amely már novemberben elvethető, ilyen az Expressz, az Édes provanszi, de a Debreceni korai és a Rajnai törpe is alkalmas.

12-25 cm sortávolságra vethetjük, 5-6 cm mélységbe, jól elmunkált porhanyós talajba. Az elvetett magvakat gondosan takarjuk, mert a felszínen maradó akár egy-két borsószem odacsalja az éles szemű galambokat, s az éhes madarak a többi magot aztán már az ágyásból is kikapirgálják.

Borsó fajtái

Három fontos fajtája ismeretes:

1. A nagy, gömbölyű magvú, rövid tenyészidejű kifejtő borsó (Rajnai törpe, Debreceni világoszöld és Debreceni sötétzöld), ez bírja a fagyos tavaszi időjárást, februárban, márciusban már vethető.

2. A szögletes magvú, zsengén édes, puha szemű, hosszú tenyészidejű velőborsó (Kelvedon csodája, Jubileum, Zsuzsi, Rondo), melynek vetésével várjunk április közepéig, mivel melegigényesebb, csírázáskor pedig az alacsony hőmérsékletet kifejezetten megsínyli.

3. Az igazi ínyencség, a cukorborsó (bővebben a cukorborsó termesztéséről), amelynek zsenge hüvelye is fogyasztható, finom. Betakarítását legjobb reggelente végezni, amint felszárad a harmat, a leszedett zöldséget pedig mihamarabb elkészíteni vagy lefagyasztani, mert a zsenge borsószemek órákon belül hervadnak, „megöregszenek”.

Megjelentek különösen dekoratív, színes hüvelyű borsófajták is, ilyen például a „Blauwschokker” elnevezésű, lila borsó. A fajta kifejezetten szép, azonfelül bőtermő és nagy szemű. Termését ugyanúgy készíthetjük el, minta többi borsófajtáét.

Felhasználása

Szerény külleme mellett igazi óriás vitaminbomba: egy csészényi borsóban szinte az ajánlott napi szükséglet fele megtalálható a szervezet számára oly fontos K-, B1-, B6-, B2-, B3-vitaminokból, és G-vitamin-tartalma is számottevő.

Manapság, mikor annyian fogyókúráznak, diétáznak, jó tudni, hogy a borsónak alacsony a kalóriatartalma, a fehérjetartalma viszont kifejezetten magas, 22-28% (vegetáriánusoknak fontos), és szintén magas a rosttartalma is. Ezenfelül a borsó olyan polifenolokat tartalmaz, amelyek jelentősen csökkentik a gyomorrák kockázatát, és olyan antioxidánsok vannak benne, melyeknek köszönhetően bizonyítottan öregedésgátló hatású.

Rendszeres fogyasztása segíthet olyan betegségek megelőzésében, mint az Alzheimer-kór, a csontritkulás, az artritisz vagy a cukorbetegség.