Szakállbromélia jellemzői
A Tillandsia mintegy 400 fajjal a broméliafélék családjának legnépesebb nemzetsége. Egyik legismertebb képviselőjük a Tillandsia cyanea. Örökzöld, tőlevélrózsás, fán lakó évelő. Sötétzöld szálas, kihegyezett levelei sugarasan és ívelten hajlanak.
A kalászvirágzatban két sorba rendezett, lapított, egymásra boruló, élénk rózsaszínű murvaleveleik hónaljában egymás után nyílnak ki a feltűnően nagy, bíborkék virágok. Bár a virágok rövid életűek, a virágzás két hónapig is elhúzódhat, miközben a fellevelek megőrzik élénk színüket.
A T. cyanea Equadorban honos, ahol 600-1000 m magasságban él. Mivel alig vannak rajta vízfelszívó szürke pikkelyszőrök, az ún. zöld levelű szakállbroméliákhoz sorolják.
Lakásban a nedves-meleg virágablak a legjobb hely számára, ahol mohával ágdarabhoz rögzítve vagy cserépben egyaránt jól fejlődik.
Szakállbromélia gondozása
A bíborkék szakállbromélia a világos, de tűző naptól védett, egész évben meleg helyet kíván, ahol a hőmérséklet télen sem csökken 18 °C alá. Talajigénye bromélia-földkeverék vagy A típusú virágföld. Az ültetési anyagot langyos, lágy vízzel tartsuk mérsékelten nyirkosan. A túl sok nedvesség, lehűléssel párosulva, végzetes! A levélrózsa közepén mindig legyen víz.
Tápanyagellátása, tavasztól őszig havonta egyszer, télen kéthavonként adjunk csak tápoldatot, és töménységét csökkentsük a javasolt érték felére. A cserepes növényeket kétévenként ültessük át. Szaporítása a sarjak leválasztásával szaporítható.
Kártevők, betegségek
Csak súlyosabb ápolási hibáknál fordulnak elő.
