Növényvédelem

Biológiai növényvédelem a kiskertben

Kiskertünk növényvédelmében a legfontosabb a mechanikai védekezés, vagyis a megelőzés.

Naponta, de legalább hetente 2-3 alkalommal sétáljunk végig a kertünkben. Ez nem jelent gondot, mert a kert tulajdonosa, aki szereti a kertjét, jóformán még le sem pakol, első dolga, hogy végigsétál, és mindent szemügyre vesz. A séta alkalmával gyűjtsük össze a talált kártevőket egy üvegbe. Az sem baj, ha metszőolló is van nálunk, mert lecsipkedhetjük a beteg növényi részeket, pl. a lisztharmatos, levéltetves hajtásvégeket stb. Az így összegyűjtött rovarokat, beteg növényi részeket égessük elé.

Kertünkben a vegyes növénytársítások vonzzák a szabadon élő hasznos kisállatokat, madarakat, rovarokat, melyek hatására kialakul a természetes egyensúly és kevesebb kártevővel lehet számolni, így kevesebb növényvédő szert kell használni.

Tehát a biológiai védekezés lényege a megelőzés:

  • erős, egészséges növényállomány, amely ellenálló a betegségekkel és a kártevőkkel szemben;
  • tápanyagban gazdag talaj;
  • jó vízellátás;
  • természetes ellenségek a kár- és kórokozókkal szemben.

Néhány hasznos természetes segítő a kiskertben:

  • a madarak közül a fekete rigó, a kerti poszáták, a fecske, a vörösbegy, a cinke stb.;
  • egyéb gerinces állatok közül a sün, a békák, a gyíkok stb.;
  • a rovarok közül a katicabogár, a fátyolka, a fürkészdarázs, a lebegőlégy stb.

A hasznos segítők mellett sajnos számolnunk kell a kórokozókkal is.

Őz- és nyúlrágás ellen kerítéssel lehet a leghatékonyabban védekezni.

Az egérfélék nem annyira a kertben, inkább a kerti házakban, tárolókban, pincékben, padláson, esetleg a kis magtárunkban tehetnek kárt. Legjobb módszer az elfogásukra, ha felállítunk 3-4 virágcserepet (ne műanyag legyen, mert azok könnyűek és az egér kibújhat alóla), melyek mérete legalább 15-ös legyen. Egy diót kettéveszünk és héjastul-belestül, befelé fordítva a cserép széle alá helyezzük. A cserepeket a fal mentén, a bejáratok mellett állítsuk fel. Rövid időn belül elfoghatjuk a hívatlan vendégeket. A másik kevésbé humánus a hagyományos egérfogó.

A vakond olyan állat, amely hasznos is, de sok kárt tehet  a furkálásával a kerti növények között. Elszaggatja a növények gyökerét, itt-ott meg is rágja, a gyepet feltúrja, ami így hepe-hupás lesz, egyszóval sok bosszúságot tud okozni. Ha sikerül megfogni, nem szabad megölni, mert védett állat; vigyük el jó messzire a kerttől és ott engedjük el.

Ha nem tudjuk megfogni, akkor próbáljuk meg elriasztani úgy, hogy a járatba ássunk le egy üveget, szájjal fölfelé. Az üveg szája fölött keletkező légmozgás, szél az üvegben riasztó hangot kelt és ez segít a vakondot elűzni.

A rovarok ellen is védekezni kell:

– A lótücsök a növények gyökereit rágja. Járata mellett ássunk le egyenes falú edényt és így próbáljuk meg összegyűjteni.

– A hangyák ellen elsődleges védekezés a levéltetvek irtása, mert a tetvek mézes váladékára gyűlnek össze, azonban ha porcukor és bórax 1:1 arányú keverékét szórjuk a járatok mentére, sikerül megszabadulni tőlük.

Mocskospajor (bagolypille lárvája): ha hervadó növényt látunk, ellenőrizzük a tövét a talajban, és a fellelhető lárvákat gyűjtsük össze és pusztítsuk el. Természetes ellensége a futóbogár.

Cserebogárpajor: a fertőzöttség mértékétől függően ássuk fel a kertet a lehető legmélyebben, és próbáljuk meg összegyűjteni és megsemmisíteni a pajorokat.

Drótférgek: jó csalétkek számukra a húsos gyökerek. Ássunk le sekélyen néhány sárgarépát fektetve, és jelöljük meg, hogy hová raktuk. Időnként ellenőrizzük és szedjük össze az odagyűlt férgeket, majd semmisítsük meg azokat.

Meztelen csiga: nehéz ellenük a védekezés, mert éjszaka jönnek elő. Nyári éjszakákon egyszer-egyszer zseblámpával járőrözhetünk azon ágyások körül, ahol fiatal növények vannak, mert azokat kedvelik. Összegyűjtjük, és forró vízbe dobva megsemmisítjük őket. Körbeszórhatjuk mészporral is a veszélyeztetett helyeket. A meztelen csigákat úgy is összegyűjthetjük, ha csalétkekként egy tálkába sört öntünk.

Földibolhák: főleg a káposztafélék körül tapasztalhatjuk, hogy ha odamegyünk, a bolhák a levegőbe ugranak. Könnyen összegyűjthetjük őket, ha egy kartonlapot (30x10cm-es)bekenünk ragadós anyaggal (mézzel, zsírral stb.) és azzal riasztjuk fel őket.

Üvegházi molytetű: nagyon ellenálló, szívogató kártevő. Ha egy sárga kartonlapot (szereti a sárga színt) bekenünk mézzel vagy más ragadós anyaggal, akkor ennek a segítségével összefoghatjuk őket.