Csigák elleni védekezés a kertben

Egyszerű intézkedésekkel megakadályozhatjuk, hogy a csigák kárt tegyenek a kertben.

Csigák jellemzői

Hol élnek a csigák?

Árnyékos sarkokban; A meztelen és a házas csigák kerülik a tűző napot, mivel kiszáradhatnak. A kert nyirkos, sötét sarkaiban, különösen a sűrű lomb vagy a talajtakarók alatti árnyékos helyeken élnek, ahol sokáig megmarad a nedvesség. Nappal gyakran nagy kövek, levelek vagy a rothadó kerti hulladék alá bújnak.

Mikor pusztítanak?

A házas csigák ősszel, a meztelen csigák nyáron rakják le a petéiket. Előbbiekből következő tavasszal, utóbbiakból három hét múlva kelnek ki az utódok. Egy{gy enyhébb tél után, amikor a fagy kevés petét scmmisít meg, sok házas csiga megjelenésére számíthatunk. A meztelen csigák száma csapadékos tavasz vagy nyár után nő meg rendkívüli módon.

Csiganyomok

Vizsgáljuk meg a veszélyeztetett növények leveleit, virágait és szárait. A megrágott levélszélek és az éjszaka keletkező nagyméretű, szabálytalan lyukak csigák jelenlétére utalnak. A kártevők váladéknyomokat hagynak maguk után a köveken. Ha gyöngyhöz hasonló petéket találunk, semmisítsük meg őket.

Óvjuk a magoncokat:fedjük le őket egy műanyag palack levágott felső részével.

Hogyan védekezzünk?

Válasszunk természetes módszert. Vegyszert csak végső esetben alkalmazzunk. A meztelen csigák általában több kárt okoznak, mint a házas csigák. Csak akkor vegyük fel ellenük a harcot, ha tömegesen jelennek meg.

Védekezés természetes módszerrel

1. Tisztítsuk meg a talajt. Gereblyézzük össze a leveleket. Ne hagyjuk elől szerszámokat, üres cserepeket, mert a csigák befészkelhetik magukat.

2. Tegyünk kis csalétket. A talajra tett narancs, vagy grapefruit odacsalogatja a csigákat, és így könnyen összeszedhetjük őket.

3. Építsünk akadályokat. Szórjunk a növények köré fűrészport vagy homokot. A csigák nem tudnak keresztüljutni az érdes anyagon.

4. Állítsunk fel csapdát. Süllyesszünk a földbe sörrel vagy limonádéval teli mélytányért, és rendszeresen cseréljük benne a folyadékot.

Csigaölő granulátum

Erősen mérgező csigaölő granulátumot csak akkor használjunk, ha a természetes módszerek nem segítenek. Lehetőség szerint csak díszkertben alkalmazzuk, a zöldségeskertbe ne.

A csigaölő granulátum súlyos mérgezést okozhat. Gyerekektől és háziállatoktól gondosan elzárva tartsuk. A hasznos állatokra, például a madarakra is ártalmas.

Csigák által kedvelt növények

Tulipán: a meztelen csigák a hagymát, a leveleket, a szárat és a virágot támadják meg.

Liliom: a csigák a lédús fiatal tojásokat, szárakat és leveleket fogyasztják.

Szagos lednek: a meztelencsigák a fiatal hajtásokat és a zsenge szárakat fogyasztják.

Szarkaláb: a meztelen csigák a hajtásokat és a leveleket eszik meg.

Erdei csillagfürt: a meztelen csigák a rügyeket és a leveleket fogyasztják.

Hamuvirág: a meztelen csigák a fiatal hajtásokat eszik meg.

Kerti saláta: a puha levelű zöldségfélét torzsájával és szárárával együtt fogyasztják el.

Kerti eper: puha gyümölcse különösen veszélyeztetett.

Kankalin: a csigák könnyen elérik az alacsony levélrózsákat.

Árnyékliliom: a nagy leveleket teljesen megsemmisíthetik

Burgonya: a csigák gyakran a gyökérgumóig berágják magukat.

Csigák által nem kedvelt növények

Kerti katicavirág: páfrányszerű levelét és fodros virágát nem szeretik.

Hamvaska: a növény enyhén szőrös, ezért a meztelen csigák nem kedvelik.

Rózsa: hajtását, lombját és levelét nem kedvelik a csigák.

Kőtörőfű: apró, húsos levele túl kemény a csigáknak.

Harangláb: a növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket nem kedvelnek a csigák.

Fűszernövények: a csigák közömbösek a bőrszerű levelekkel és a kemény szárakkal szemben.

Fán termő gyümölcsök: az érdes fakéreg elérhetetlenné teszi a gyümölcsöt a csigák számára.

Cserjék és fák: a csigák ne tudják megmászni az érdes fakérget.