Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)

Erdei pajzsika jellemzői

Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó évelő növény. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon is gyakori, kb. 20-30 cm magasra növő erdei haraszt.

Levelei 40-80 cm hosszúak, kétszer szárnyaltak. A levéllemez körvonala hosszúkás-lándzsás, színe sötétzöld. A levélgerinc és a levélerek sötétebbek. A levélkék hosszúkásak, tompán fűrészfogúak. A levélnyél rövidebb a lemezénél, pikkelyek borítják. A levélnyél alapján találhatók a spóratokok. A spórák júliustól szeptemberig érnek. A spóratokok barnák, keskenyek, az erre jellemző lemezszerű burkokban, úgynevezett fátyol alatt helyezkednek el. A spórák aprók, gömbölyűek.

Gondozása

Az erdei pajzsika árnyékot, illetve félárnyékot kedvelő, magas páratartalmat igénylő növény. Savanyú-semleges talajon fordul elő, de meszes talajon is megél. Erdőkben, cserjésekben gyakori. Előfordul gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, ligeterdőkben, éger- és kőrisligetekben. Nitrogénben gazdag talajú helyeken nagyobb tömegben jelenhet meg.

Szaporítása gyöktörzsének szétosztásával történik. A növények gyöktörzséből minden évben új levelek fejlődnek. A gyöktörzs általában 2-5 évig él. A levelek ősszel lehullanak.

Az erdei pajzsika fontos talajvédelmi szerepet tölt be az erdők aljnövényzetében. Levelei árnyékolást biztosítanak, akadályozzák a gyomok terjedését, lassítják a talajeróziót. Gyöktörzse és sűrű gyökérzete stabilizálja a talaj felső rétegét.

A növény védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Természetvédelmi oltalma azért indokolt, mert az erdők egyik legszélesebb elterjedésű harasztja, fontos szerepet tölt be az erdők életközösségében.

Az erdei pajzsika elnevezés a növény jellegzetes megjelenésére utal. A Dryopteris név a görög ‘drys’ (tölgy) és ‘pteris’ (haraszt) szavak összetételéből származik. A filix-mas szintén a ‘filix’ (haraszt) és a ‘mas’ (hímnemű) latin szavak kombinációja, utalva a hím ivarú spóratermelő szerveire.

Rokon fajai közé tartozik a hegyi pajzsika (Dryopteris expansa), amely magasabb termetű, merevebb levélzetű. Az Erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) levelei keskenyebbek, finomabbak. A tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) mocsaras élőhelyeken fordul elő.