Fokföldi ibolya (Saintpaulia ionantha)

Valójában egyáltalán nem ibolya. Az ibolya (Saintpaulia ionantha) egy teljesen más botanikai családba tartozik. Népies nevét virágainak lila (ibolya) színéről kapta.

Fokföldi ibolya jellemzői

A növényt 1892-ben fedezte fel Walter von Saint Paul-Illaire báró, a német Kelet-Afrika gyarmati tisztviselője. A tanzániai Usambara hegységben sétálva egy ismeretlen növényre lett figyelmes. Az általa gyűjtött magokat elküldte apjának, a Német Dendrológiai Társaság elnökének, Ulrik von Saint Paulnak, aki továbbította azokat Herman Wendland botanikusnak. Wendland magról nevelte a növényt, és 1893-ban Saintpaulia ionantha néven írta le. Külön nemzetséggé választotta, amelyet a felfedező és apja után nevezett el.

1927-ben a növény eljutott az Egyesült Államokba, ahol cserepes növényként azonnal nagy népszerűségre tett szert. 1949-re már száz fajtát nemesítettek ott, és ma már állítólag több mint 32 ezer fajtát, amelyek közül csak az USA-ban több mint 2000-et regisztráltak.

Fokföldi ibolya (afrikai ibolya) gondozása

Az ibolyák egész évben elvarázsolnak virágaik szépségével. Vastag, szép színű leveleikkel hívják fel magukra a figyelmet, és számtalan változatban kaphatók. Ráadásul nem igényelnek különösebb gondozást, és akár egy laikus is szaporíthatja őket. Mindazonáltal bizonyos szabályok érvényesek, különösen akkor, ha hosszú éveken át egészséges és virágzó növényeket szeretne.

• Az afrikai ibolyának (fokföldi ibolya) egyenletes hőmérsékletre van szüksége. Ennek 18 ºC és 25 ºC között kell lennie. A teljes virágzáshoz pedig a 20 és 24 ºC közötti hőmérséklet az ideális.
• A legjobb, ha nagyon világos van, de a nap nem süt közvetlenül a növényre. Ha ehhez hozzáadjuk a viszonylag magas páratartalmat, akkor semmi sem áll útba a fokföldi ibolya egészséges fejlődésének útjában.
• A konyha vagy a fürdőszoba világos északi ablaka a megfelelő hely ennek a virágnak. Ha szükséges, az edényt kissé eltávolíthatjuk az ablaktól.

Fokföldi ibolya öntözése

Az afrikai ibolyának egyenletesen nedves aljzatra van szüksége. Az, hogy milyen gyakran kell öntözni, az aljzat típusától, a levegő páratartalmától és a hőmérséklettől függ. A nyári intenzív virágzás időszakában természetesen gyakrabban kell az öntözőkannához nyúlni, mint télen.

Az öntözést lágy vízzel kell végezni, körülbelül 20 ºC-os hőmérsékleten. A túl hideg vagy túl meleg víz károsíthatja a növényt, és sebezhetővé teszi a kártevőkkel és betegségekkel szemben.

A víz közvetlen érintkezését a levelekkel feltétlenül el kell kerülni. A felülről, azaz a növényre történő öntözés elkerülhetetlenül rothadáshoz vezet. Ugyanezen okból az edényben lévő állóvíz is kárt okozhat. Ha a csapvíz kemény, használjon esővizet vagy lágy vizet az öntözéshez. Egy harmadik lehetőség a csapvíz és a desztillált víz keverése.

Tápanyag pótlás

Az afrikai ibolya szinte folyamatosan virágot hoz. Ehhez sok energiára és tápanyagra van szüksége, különösen tavasszal és nyáron. Cserepes növényként ezeket csak rövid távon tudja a szubsztrátból kinyerni. A szokásos folyékony virágtrágya alkalmas. Hígítva, vízzel együtt adható öntözéskor. A növény kéthetenkénti tápoldatozása elegendő. Ha nagy, virágokban bővelkedő növénye van, előfordulhat, hogy hetente egyszer kell trágyáznia.

A növények egészségének és virággazdagságának megőrzése érdekében a műtrágya nitrogéntartalmának ősszel és télen, a foszfortartalomnak pedig a melegebb évszakokban kell magasabbnak lennie.

Fokföldi ibolya átültetése

A növény átültetésével nincs gond, és nagyobb cserépre csak akkor van szükség, ha a gyökerek teljesen kitöltötték a régit. Az új cserép átmérője ne legyen jelentősen nagyobb, mert az ibolya kis helyen is jól fejlődik. Ha sok helyük van, nem fognak virágozni, és minden energiájukat a gyökérnövekedésre és az új levelek kialakítására fordítják. Csak akkor kezd el újra virágozni, ha a gyökerek elérik a cserép szélét.

A növényt átültetés után úgy kell elhelyezni, hogy a levelek szorosan a cserép felső szélén üljenek.

Milyen virágföldet használjunk?

Az átültetéshez hasonlóan a virágföld kiválasztása is nagyon egyszerű. Normál virágföld komposzttal vagy tőzeggel elegendő. E két komponens egyenlő arányú keveréke optimális. A kaktuszoknak szánt föld is alkalmas.

Vágjuk vagy tépjük az elhalt virágot?

Az afrikai ibolya hervadt, fonnyadt vagy sérült virágait és leveleit a lehető leghamarabb el kell távolítani. Ellenkező esetben rothadás, lisztharmat és betegségek léphetnek fel. Ezért a legjobb, ha az érintett leveleket vagy virágokat rövid, határozott mozdulattal eltávolítjuk. Azokat a leveleket is el kell távolítani, amelyek például az átültetés vagy a cserép áthelyezése során megsérültek.

Fokföldi ibolya szaporítása

A fokföldi ibolya  magról, oldalhajtásokról és levéldugványokról szaporítható. A legegyszerűbb és leggyorsabb módszer a dugványozással történő szaporítás. Ehhez vágja le a lehető legnagyobb és legfejlettebb levelet a négy-öt centiméteres levélnyéllel együtt. A teljes levélnyél a levél alsó részével együtt az aljzatba kerül. Ez lehet közönséges virágföld vagy két rész föld és egy rész homok keveréke. Egy nagyon kicsi edény tökéletes erre a célra.

• A talajt nedvesen, de nem vizesen kell tartani. A helynek világosnak kell lennie, de nem szabad túlzott napfénynek kitenni, és a páratartalomnak lehetőleg magasnak kell lennie. A hőmérsékletet 20-25 ºC között kell tartani. Ha ezek a feltételek teljesülnek, az első levelek legkésőbb két hónap múlva megjelennek. Általában már négy hét után kibújnak a földből.
• Az oldalhajtásokból történő szaporításakor egy kis türelemre van szükség. Ahhoz, hogy ez a változat sikeres legyen, előbb megfelelő hajtásokat kell létrehozni. A főszárból kiemelkedve a növény fiatal növényeket fejleszt, amelyek apró levelei egyértelműen különböznek az anyanövénytől. Ezeket óvatosan le lehet választani és külön ültetni.
• A magról történő szaporítás sokkal nehezebb amiről majd egy külön cikkben írunk.