Gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) gondozása
A gímpáfrány a különösen ellenálló páfrányfélék közé sorolható. Ezt az ép szélű fajt (éplevelű gímpáfrány) eredetileg szabadban való termesztésre szánták, de a lakásban is igen jól érzi magát. Nagyon szép, mutatós zöld dísznövény.
Egy szokatlan levelű páfrány
Míg a legtöbb általunk ismert páfránynak apró, szárnyas levelei vannak, a gímpáfrány azon ritka fajok egyike, amelynek épek a levélszélei és fajtától függően hullámosabbak vagy kevésbé hullámosak.
Széles körben elterjedt
A vadon növő gímpáfrány szinte az egész világon megtalálható, Ausztrália kivételével. Nálunk létezik egy szabadtéri változata, amely meglehetősen jól bírja a telet, és nem szárad ki.
Cserepes növénynek különösen az erősen bokros vagy hullámos levélszélű fajták alkalmasak, mint például a ‘Crispa’ vagy az ‘Undulatum’. Ezeket “hullámos gímpáfránynak” is nevezik.
Alacsony növésű
Jóllehet ezek a páfrányok viszonylag alacsonyak maradnak, idővel mindegyik széles rozettát, szabályos bokrot fejleszt. Leveleik fényes világoszöldek, alakjuk pedig a gímszarvas-nyelv formájára emlékeztet – nevét is innen kapta a növény. A levelek rövid szára olyan, mintha sötét kalászok borítanák. A felálló rizómák pikkelyesek.
Spórák a levélfonákon
A páfrány leveleinek fonákján spóratartók ülnek, mégpedig a szélek mentén, egyenes sorokba rendezve. A látvány ezért olyan, mintha valaki vonalakat húzott volna a levelekre.
A gímpáfrány igényei és gondozása
A gímpáfrány nem tartozik a magas páfrányok közé (mindössze 25-30 cm-esre nő), de szélesen elterpeszkedhet. Levelei nyelvre hasonlítanak, szélük fajtától függően hullámosabbak vagy kevésbé hullámosak.
A páfrányok nem hoznak virágot, spórával szaporodnak.
Fény és hőmérséklet
A gímpáfrány a félárnyékos-árnyékos, szellős, ugyanakkor magas páratartalmú helyet kedveli. A levegő legyen hűvös: nyáron 20 °C, télen 10 °C alatt.
Öntözés és trágyázás
A többi páfrányhoz hasonlóan ennél a fajnál is gondoskodni kell az egyenletes nedvességről.
A túl kevés víz éppúgy árt neki, mint a túl sok. Csak télen mérsékeljük az öntözést. A fiatal gímpáfrányok kb. kétéves korukig a közel semleges kémhatású talajban fejlődnek a legjobban, ezért mindig mészmentes vizet használjunk.
Az idősebb gímpáfrányok már a kissé lúgosabb talajt kedvelik, ezért ezeket enyhén meszes vízzel is öntözhetjük.
Márciustól októberig havonta egyszer adjunk a vízhez tápoldatot.
Átültetés
A fiatal növényeket minden tavasszal, az idősebbeket három-négyévente ültessük át általános virágföldbe.
A gímpáfrány szaporítása
Tőosztással vagy spóravetéssel szaporítható.
Tőosztás
Ha a növény az évek során nagyon terebélyessé válik, vagy nagyméretű példányt vásároltunk, részekre oszthatjuk, akár mindjárt kettőnél többre is. Erre a legmegfelelőbb alkalom a tavaszi átültetéskor vagy ősszel, a nyugalmi időszak megkezdése előtt kínálkozik.
A szétosztott részeket egyenként ültessük jó minőségű virágföldbe, és mivel ilyenkor nagyon fontos a magas páratartalom, rendszeresen permetezzük vízzel.
Spóravetés
A spórával történő szaporítás kissé fáradságos művelet, ezért türelmetlen szobakertészeknek nem ajánljuk.
Vágjunk le egy olyan levelet, melynek fonákján sok spóratartót látunk, és a szárításhoz helyezzük papírzacskóba. Ha leperegtek a spórák, vessük el őket lapos ültetőtálba, melybe erre a célra árult vetőföldet vagy alaposan átnedvesített tőzeg-homok keveréket tettünk. Az edényt fedjük le üveglappal vagy műanyag fóliával, és állítsuk világos, 15-20 °C-os hőmérsékletű helyre.
Várjunk türelmesen
Egy idő elteltével a talaj felszínén zöld bevonat képződik, de hónapokig is eltart, mire a zöld szőnyeg egy részét cserépbe ültethetjük. A növényeket mindaddig tartsuk fólia alatt, amíg leveleket nem hoznak.
