Hamvaska (Jacobaea maritima), ezüstlevél bemutatása, gondozása

A hamvaska fehér szőrrel borított lombja és toll formájú levelei tetszetős hátteret nyújtanak más növények számára. Színpompás nyári virágokkal együtt látványos összhatást nyújt

Amilyen szerény, olyan mutatós

A hamvaska vagy más néven ezüstlevél egy nagy család tagja, az egész világon élnek rokonai. Akadnak köztük egynyáriak és évelők éppúgy , mint fák, bokrok és kúszónövények. Az általunk kerti növényként ismert egyéves, lágyszárú növény latin neve Jacobaea maritima (korábban Senecio bicolor), melynek eredeti hazája a Földközi-tenger vidéke.

A szürke eminenciás

A nyári virágok szürke eminenciása egyenes, bokros növésű, 40-60 cm nagyságú növény. Lombja szürkén (vagy inkább ezüst) vagy fehéren molyhos. Levelei többszörösen fogazottak, 4-6 háromkaréjú részből állnak. Sárga fészkesvirágzatával ritkán találkozhatunk. Elsősorban lombjaként kedvelt növény.

Jellegzetes parknövény

A hamvaskát gyakran láthatjuk parkok és más közterületek virágágyásaiban, virágos növények dekoratív ellenpontjaként. Amilyen szerény megjelenésű, annál hatásosabban emeli ki más növények szépségét. Saját virágok nélkül is jól érvényesül más növények között, akármilyen színpompásak legyenek is azok.

A kertépítészetben már hosszú ideje használják a hamvaskát nagy, összefüggő, alacsony ágyások változatossá tételére.

A hamvaska köré ültetett növények igen változatos színűek lehetnek. Elhelyezhetjük nyári virágok vagy kisebb, fás szárú bokrok mellé. Különösen szépen mutat kék virágok szomszédságában.

A hamvaska igényei, gondozása

A hamvaska egy idény alatt 40-60 cm magasra nő. Felépítése tömött, bokros, átmérője 40-50 cm. Lombja szürke vagy fehér.

A növényt elsősorban lombja miatt kedvelik. Nálunk csak ritkán virágzik. A virágok olykor sárgák és lazán, fészek alakban ülnek egymás mellett. Illatuk enyhén fűszeres, nem kellemes.

Szabadban megfelelő a rendes évi hőmérséklet; a télikertekben 18-24 °C. A növény jól fejlődik napsütéses helyen, mely mutatós lombjának szépségét is kiemeli.

Nyáron, száraz időszakokban öntözni kell. A vízbe három- négyhetenként tegyünk tápoldatot.

A hamvaska számára megfelelő az általános, jó vízáteresztő képességű, inkább homokos, mint agyagos föld.

Hamvaska szaporítása

Legjobb, ha a hamvaska helyére minden évben – kora tavasszal – új egyedeket ültetünk. A szaporítást magról is végezhetjük – tavasszal is -, lehetőleg melegházban.

Kártevők és betegségek

Ha a fiatal növények megállnak a növekedésben, vagy kiültetés után, nyirkos, hűvös időben elfonnyadnak, legtöbb esetben gyökérrothadásra gyanakodhatunk. Ez a betegség nehezen gyógyítható. Esetleg megmenthetjük a növényt, ha a gyökérnyak köré kavics-tőzegkorpa keveréket teszünk. Ilyenkor ugyanis az elrothadt gyökerek helyett újak képződhetnek.

A lisztharmat is megtámadhatja a hamvaskát. A szürke vagy fehéres leveleken azonban nem könnyű észrevenni a betegséget. A lisztszerű bevonat rendszerint akkor keletkezik a leveleken, hajtásokon és rügyeken, amikor a növény nagyon száraz helyen áll. Megelőzésképpen hatásos lehet a növényt lezuhanyozni.

A leveleken lévő szabálytalan, világos csíkok aknázólegyek jelenlétére utalnak. Elpusztításuk azért nehézkes, mert a levelek felhámjának védelme alatt élnek. Súlyos esetben dobjuk el a növényt.