Kerti laboda (Atriplex hortensis)

Spenót helyett a kerti laboda lehet az alternatíva, ha a gyerekek nem szeretik a spenótot.

Laboda jellemzői

A kerti laboda (Atripex hortensis) egy lágyszárú, karógyökerű növény, amely egy év alatt akár másfél, esetenként két méter magasra is megnő. Vitaminokban gazdag, különösen A- és C-vitamint tartalmaz. A népi orvoslásban gyógyító hatásúként ismerték, például emésztési problémákra és légzőszervi betegségekre ajánlották, de fájdalomcsillapító hatásáról is ismert növény.

Manapság hazánkban alig ismert, tőlünk nyugatra azonban gyakrabban előfordul a kertekben.

Érdekesség, hogy terméséből természetes indigókék festékanyag állítható elő. A kerti laboda a fényes laboda kertészeti változata, utóbbi egy nálunk is ismert gyomnövény, ez szintén ehető egyébként. A kerti labodának többféle változata kapható, a színes levelű variánsok dísznövényként is helytállnak az ágyásokban.

Kerti laboda gondozása

A laboda termesztése egyszerű. Talajválasztás szempontjából nem válogatós, kivéve az erősen kötött, agyagos talajt, amely gátolja a 80-90 cm mélyre nyúló karógyökér fejlődését. Fontos, hogy a talaj legyen tápanyagban gazdag, ezért vetés előtt érdemes bő mennyiségű érett komposztot hozzákeverni.

Vízigénye magas, rendszeres öntözést kíván, főleg a csapadékmentes nyári hetekben, mikor hamar kiszáradásnak indul. Kártevői csak a levéltetvek, gondozása pedig a gyommentesítésből áll.

A laboda – ellentétben a spenóttal – hosszabb időn keresztül szolgáltat betakarítható leveleket. Ha korán vetjük, a tavasz második felétől egészen augusztusig szüretelhetjük a leveleket.

Vetéskor példányonként 30×30 cm-es területtel kalkuláljunk, fészkesen vessük, vagyis a megjelölt területre egyszerre 10-15 magot juttassunk ki. A csírázás nem lesz gyors, nem szabad kétségbe esni, ha csak 12-15 nap múlva bújnak ki az első magoncok. Gazolás és rendszeres öntözés mellett ideális esetben 40-60 nap múlva kezdődhet az első levelek leszüretelése.

Aki megszerette a labodát, a meghonosítást követően maga is előállíthat szaporítóanyagot a következő szezonra. A vetéstől számítva nagyjából 150 nap múlva következik be a magok érése, melyek 1-2 évig csíraképesek, így begyűjtésükkel könnyedén biztosítható a jövő évi állomány.