A kontyvirág tavasszal nyíló virágainak, ősszel piros bogyóinak köszönheti szépségét.
Kontyvirág jellemzői
A kontyvirágnak három faja van, amely kerti nevelésre alkalmas. Legjobban lombos rak alatt, félárnyékban fejlődnek, áprilistól májusig nyílnak, és akad közöttük télálló és fagyérzékeny egyaránt. Figyelem: a kontyvirág minden része erősen mérgező!
Foltos kontyvirág
A foltos kontyvirág (Arum maculatum) foltos leveleiről kapta a nevét – ezek tavasszal a virágzás előtt jelennek meg. A májusban kifejlődő, sárgás árnyalatú virágtorzsát kívül zöldes, belül fehéres buroklevél veszi körül. Késő nyáron a levelek vissza-húzódnak és a buroklevél elsárgul. A megmaradó torzsa-virágzatból zöldes árnyalatú bogyók fejlődnek, amelyek fokozatosan élénk skarlátvörösre színeződnek.
Krétai kontyvirág
A krétai kontyvirág (Arum creticum) fényes, nyíl alakú levelei már ősszel kialakulnak. Enyhe éghajlatú területeken mutatósan díszítik a téli kertet, de a fagy ellen be kell takarni őket lombbal vagy gallyakkal. Ez a faj is májustól hozza sárga torzsavirágzatát és fehér, sárga vagy zöldes burokleveleit. Virágai a többi kontyvirággal ellentétben kellemes illatúak.
Olasz kontyvirág
Az olasz kontyvirág (Arum italicurn) krétai rokonához hasonlóan már ősszel kifejleszti leveleit, amelyek szintén nyíl alakúak, és világos erezetüknek köszönhetően rendkívül mutatósak. Elsősorban a ‘Picturni’ fajta tűnik fel szépségével. A májustól megjelenő virágzat sárgás árnyalatú, és csak fele olyan hosszú, mint a nagyméretű, sárgászöld buroklevél. Ez a faj melegigényes, ezért főként gyűjtőknél található meg. A foltos kontyvirághoz hasonlóan a mediterrán fajok is élénkpiros bogyódíszbe öltöznek nyár végére.
Kontyvirág ültetése
A kontyvirág lombos fák árnyékában érzi jól magát. Tavasszal nyirkos, nyáron szárazabb talajt igényel. Ültessük a kontyvirágot fás szárú növények csoportja alá, amelyet tavasszal virágaival, késő nyáron bogyóival díszít. Árnyas utak mentén csodálatos látványt nyújt, amikor a piros bogyókat körülveszi a cserjék színesedő lombja. A kontyvirág évekig nevelhető edényben. Télen állítsuk a cserepet az ablakpárkányra, és időnként öntözzük meg a növényt.
A kontyvirág minden része erős méreganyagokat tartalmaz. Ne ültessünk ilyen növényt, ha kisgyermek van a családban.
Ültetés lépései
Ültetési idő: késő nyár
1. Lazítsuk fel a talajt, majd dolgozzuk bele az algameszet és a komposztot.
2, Ássunk 15-20 cm mély ültetőgödröket. A gumókat csoportosan ültessük el. Egymástól 20 cm távolságra, vízszintesen helyezzük őket a földbe.
3. Töltsük vissza a feljavított földet a gumókra, és nyomkodjuk le. Öntözzük meg a talajt, és pálcákkal jelöljük az ültetés helyét. Rendszeresen öntözzünk.
4. A fagy beállta előtt tatkarjuk be az ültetőhelyet vastagon komposzttal, és terítsünk rá lombot vagy gallyakat.
5. Tavasszal, a fagy elmúltával távolítsuk el a gallyakat. Tartós szárazság esetén öntözzünk alaposan és bőségesen.
Kontyvirág gondozása
A kontyvirág egyszerűen gondozható hagymás növény. Áprilistól májusig virágzik, októbertől novemberig piros bogyókat terem. A növény minden része mérgező! A kontyvirág félárnyékos helyen is megél. Humuszos, mély, laza, enyhén meszes, nyirkos, nem átázott talajt kíván. A homokos vagy agyagos talajt javítsuk komposzttal vagy takaróanyaggal.
Késő nyár – ültetés és szaporítás
Szaporításhoz ássunk ki idősebb gumókat, és válasszuk le róluk a sarjgumókat. A növényt magról is szaporíthatjuk: gyűjtsük össze az érett magokat, és vessük őket vetőfölddel töltött tálba. Télre tegyük a növényeket melegágyba.
Tavasz – gondozás
Terítsünk a növények töve köré komposztot vagy aprított lombot. A kontyvirág levelei fajtól függően ősszel vagy tavasszal fejlődnek ki. Száraz időben öntözzünk.
Nyár – talajtakarás és jelölés
Takarjuk a talajt lombbal és tartsuk nyirkosan. Ha a levelek száradni kezdenek, jelöljük meg a kontyvirágok helyét, nehogy a nyugalmi időszakban tévedésből kiássuk őket.
Kártevők és betegségek
A sárguló vagy hervadó levelek a gumórothadás jelei. Elsősorban a két mediterrán faj igényel nyáron szárazabb talajt, mert hajlamos az eső utáni rothadásra. Ássuk ki a növényeket, vizsgáljuk meg a gumókat, és késsel vágjuk ki a beteg részeket.Válasszunk a növényeknek megfelelő helyet.