Koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) gondozása, nevelése
A koronás szellőrózsa télálló kerti növény, de tarthatjuk cserépben is. A tavasz egyik első hírnökeként ismerhetjük. Virágainak színe lehet fehér, piros, világoskék vagy ibolyakék. Vágott virágként is igen kedveltek.
Szellőrózsa jellemzői
A koronás szellőrózsa a boglárkafélék családjába tartozik. A földközi-tenger vidékén vadon nő. Kultúrnövényként számos virágformájú és színű fajtája, illetve hibridje ismert.
Levelei szárnyaltak, melyeket pelyhes szőr borít. A virágok egyesével ülnek a szár végén. A kehely alatt közvetlenül 3-4 fellevél található. A virágok rendkívül változatos színűek, a világoskéktől a liláig minden változatban előfordulnak. A porzók feltűnően feketék.
Kedvelt vágott virág
A koronás szellőrózsa vágott virágként is kedvelt. Mindig a reggeli vagy esti időszakban vágjuk le, déli napsütésben soha.
Ha a vizet naponta cseréljük, nyolc napig is gyönyörködhetünk benne.
Három csoport
A koronás szellőrózsák három csoportba sorolhatók. Vannak nem gumós, tavasszal virágzó fajták, gumós fajták, mint például az A. blanda és az ősszel virágzó hibrid fajták.
Nem túl nagyok
A koronás szellőrózsa nem túl nagy növény, legfeljebb 15 – 40 cm magasra nő. Zöld levelei hármas tagolásúak. Egy gumóból több virág fejlődik.
Éghajlatunkon a koronás szellőrózsa nem tökéletesen télálló. Ha szabadban van, akkor inkább takarjuk le tűlevelekkel.
Hasznos trükkök
Ha a gumókat ősszel napos helyre tesszük a szabadba, a növény a következő évben már májusban virágzik.
A koronás szellőrózsa fejlődését elősegíthetjük: gyorsabban csírázik, ha a gumókat a kiültetés előtti éjszakán langyos vízbe tesszük.
Szárazon teleltessük
A gumókat a vegetációs időszak végén ássuk ki, és homokban vagy száraz tőzegben teleltessük. Ha nem így történik a növény megsínyli.
Koronás szellőrózsa igényei, gondozása
A koronás szellőrózsa napfényigényes növény. Cserépben átlagos szobahőmérsékleten is megél.
Földjét ne hagyjuk kiszáradni. Óvatosan trágyázzuk.
A növény számára a legmegfelelőbb a morzsolt lombbal kevert könnyű, porózus kerti föld. A koronás szellőrózsát nem kell átültetni.
Szellőrózsa szaporítása
Magról vagy tőosztással is szaporítható. Gyapjas magját késő nyáron vagy ősszel vetjük. A következő évben kis gyöktörzsek keletkeznek, amelyek a rákövetkezendő évben virágzó növénnyé fejlődnek.
Cserepes nevelés
A gumókat szeptember-októberben ültessük kb. 40 cm átmérőjű cserepekbe. A föld legyen porózus. Fontos, hogy apró cserépdarabokkal vagy kavicsréteggel biztosítsuk a vízáteresztést. A cserepeket a szabadban legalább 10 cm mélyen ássuk be a földbe.
Novemberben az első éjszakai fagyok előtt a cserepeket ássuk ki, és világos fagymentes helyen teleltessük. A nevelés tulajdonképpen február-márciusban kezdődik. A cserepeket tartsuk kb. 10 °C-on. Ha az első virágrügyek megjelennek, tegyük melegebb helyre. Rendszeresen öntözzük, kevés vízzel.
Ha a koronás szellőrózsát a szabadba akarjuk ültetni, októberben ültessük ki porózus, humuszban gazdag földbe. Napos, szélvédett helyet válasszunk.
A gumók kihelyezése
A gumókat ősszel közvetlenül a szabadba helyezzük. Nem minden koronás szellőrózsa-fajta tökéletesen télálló.
Érdemes a növényt november-decemberben, az első kemény fagy beállta előtt fenyőágakkal betakarni.
Kártevők és betegségek
A szürkepenész a koronás szellőrózsára nézve rendkívül veszélyes szürke lepedéket alkot a leveleken és a szárakon. Ha időben észrevesszük, a növény permetezéssel még megmenthető, egyébként elhervad és elhal. A folyamatosan nyirkos és levegőtlen környezet is ennek a gombás betegségnek kedvez.
