Kürtvirág nevelése (Sarracenia)

A Sarracenia, vagy más néven kürtvirág egy húsevő növény, amely eredetileg az USA délkeleti részéről származik, de ma már széles körben szerte előfordul a világban. Levelei csöves alakúak, emlékeztetnek egy fedeles tölcsérre, és színes csíkjai vonzzák a rovarokat. Miután a rovarok belehullanak a tölcsérbe, azok elpusztulnak.

Kürtvirág jellemzői

A furcsa formájú kürtvirág  (Sarracenia)  gondozása egyszerű; az üreges levelek alkotta csapda nagy fedéllel záródik, erre szállnak le a nektárillat és a növénytorok csíkjainak látványa által odacsalt legyek és más rovarok. A préda beljebb és beljebb halad, s az egyre függőlegesebbé váló, csúszós falú kancsóból azután nehéz kijutni. A lefelé álló szőrök még tovább nehezítik a szabadulást, s a préda belezuhan a nektárba, ahol emésztő enzimek segítségével táplálékká alakul át.

A Sarracenia-félék a virágzat mellett két eltérő típusú levelet is növesztenek: kancsóleveleket és nem húsevő leveleket. A virágok keresztmetszete 5 cm, és jól megkülönböztethető illatot árasztanak.

Kürtvirág gondozása

A kürtvirág ideális szobanövény, de télen nem kedveli a túlzott meleget: központi fűtéses lakásokban nehéz kikerülni ezt a problémát. Télen az 5 °C hőmérséklet az ideális, de legalább 0 °C-ra van szüksége; a téli időszakban a hőmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg a 15 °C-t, mivel szüksége van nyugalmi időszakra. Az év többi részében 10 °C hőmérsékleten szépen nő; ennél magasabb hőmérsékleten is sikert érhetünk el, ha a páratartalom és a vízutánpótlás egyébként megfelelő.

A növényt úgy helyezzük el, hogy a lehető legtöbb közvetett napfény érje: az egyenletes fényeloszlás érdekében rendszeresen forgassuk meg a cserepet. Ügyeljünk rá, hogy nehogy megégjen a naptól a csapda fedele, ahol a nektárcseppecskék lencseként felerősítik a sugarak erejét.

A növekedési időszak folyamán állítsuk a cserepet körülbelül 2,5 cm mészmentes vízbe. Télen csak annyira öntözzük, hogy a talaj nedves maradjon — lehetőleg havonta: ne öntsünk vizet a cserépbe felülről és soha a kancsóba. A folyamatosan magas páratartalmat az öntözéssel biztosítjuk. Szellőztetnünk kell, ha a hőmérséklet 7 °C fölé emelkedik. Párásításra nincsen szükség.

A húsevő növények mocsaras, tápanyagban szegény talajokon tenyésznek, a táplálékot az elfogott rovarok biztosítják. Húsevő növényt nem szabad tápoldatozni, mert károsodhatnak a gyökerek és a levelek, sőt a növény is elpusztulhat. Két-háromévente, tavasszal ültessük át, ha kinőtte a cserepét: 1:1 arányban tőzegmoha és mosott kristályos homok keverékébe. A cserép felszínét tőzegmohával fedjük be.

Ha megfelelőek a növekedési feltételek, a kancsólevelek egész nyáron fejlődnek. Ezt követően a szívformájú nem húsevő levelek indulnak fejlődésnek: ezek a levelek a téli nyugalmi állapot idején is megjelenhetnek.