A menta termesztése, felhasználása
A mentának sok különböző faja létezik. Közös jellegzetességük az erős, fűszeres illat, amely nem annyira a virágokból, mint inkább a sötétzöld levelekből árad.
A világ legősibb fűszernövénye
Réges-régen történt, hogy a féltékeny Perszephoné apró, szerény növénnyé – mentává – változtatta a kedves nimfát, Minthát. Legalábbis így szól a monda. Hogy a menta valójában miként keletkezett, bizonyára örök rejtély marad.
Annyit mindenesetre tudunk, hogy a menta a világ egyik legrégibb Gyógy- és fűszernövénye. Az ókorban borsmentával dörzsölték be az étkezőasztalt, hogy fokozzák a vendégek étvágyát. Egyiptomban már 3000 évvel ezelőtt is ismerték a növényt, az ókori Kínában pedig nagyra becsülték.
Az ismerős borsmenta
Szinte mindenki ismeri a borsmentát, amely vízimenta (M. aquatica) és zöldmenta (M. viridis) keresztezéséből jött létre.
A növény különleges ismertetőjele, hogy szeret vándorolni. Gyökerei újabb és újabb sarjakat növesztenek, keresztül-kasul az ágyáson vagy a ládában, hacsak meg nem akadályozzuk például úgy, hogy feneketlen edénybe ültetjük, és azzal együtt tesszük a földbe. Arra azonban ügyelni kell, hogy az edény ne legyen túl szűk, mert ha a gyökereknek nincs elegendő helyük, a növény nem fejlődik.
A menta fajtái
A borsmenta (Mentha piperita) kiterjedt rokonsággal rendelkezik. A leggyakrabban előforduló fajok a kereklevelű vagy almaillatú menta (Mentha rotundifolia), az angolok kedvencének számító zöldmenta (Mentha viridis), a fodormenta (Mentha spicata var. crispa) és a csombormenta (Mentha pulegium).
A menta nemzetség fajainak egyébként megvan az az egyedülálló tulajdonsága, hogy képesek fajon belül, egymással kereszteződni. Ez a képesség egy sor meghatározhatatlan változat létrejöttéhez vezetett. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentát nem lehet magról szaporítani, mert lhet, hogy soha nem jutunk olyan fajtához, amilyet elterveztünk. Ezért a szaporításhoz gyökérsarjakat használjunk.
A menta igényei, gondozása
Fajtától függően a menta 30-80 cm magasra nő. Szára szögletes, vörösesbarna árnyalatú. A levelek egymással szemben ülnek. A növény valamennyi része tartalmaz illóolajokat.
Júliusban és augusztusban a szárak végén sok halvány rózsaszín és lila árnyalatú virágból álló álfüzér fejlődik. A virágok olykor kisebb, sűrű koszorúkban ülnek a szár felső részén lévő levélhónaljakban. A virágok, a növény egészéhez hasonlóan, erős illatot árasztanak.
Fény, öntözés, talaj
Valamennyi mentafaj a szellős helyet, a nedves talajt, a félárnyékot és a nyári meleget kedveli. A szabadban nevelt növények hideg teleken fagyvédelmet igényelnek.
A mentának szüksége van bizonyos mennyiségű talajnedvességre. Ezért ne csak a ládában tartott, hanem a fejlődő növényeket is gyakran öntözzük meg. A cserepes mentát nyáron több alkalommal trágyázzuk.
A menta beéri a jó minőségű kerti talajjal vagy a szokásos virágfölddel. Évenkénti átültetésre csak a cserepes növényeknek van szükségük.
Ősszel vagy tavasszal vágjuk vissza a növényt, hogy újra erőteljesen kihajtson.
A menta termesztése és felhasználása
A különböző mentafajok nemcsak a kerti ágyásokban növekednek erőteljesen (nemegyszer erőteljesebben mint szeretnénk), hanem cserépben, dézsában és ládában is. Mivel gyökerei laposan kúsznak, az edénynek nem kell túl mélynek lennie. Csak az a fontos, hogy mindig gondoskodjunk megfelelő mennyiségű nedvességről, és hogy az edény ne a tűző napon, hanem legalább félárnyékos helyen álljon.
Angliából – amely csaknem a borsmenta második hazájává vált – származik egyébként az az ötlet, melynek segítségével úgy tölthetjük meg a cserepet földdel, hogy az a menta számára egyidejűleg biztosítson nedves és szellős közeget. A cserép vagy dézsa alsó harmadába töltsünk cserépdarabokból, kavicsból és faszéntörmelékből álló keveréket, és csak ezután tegyük bele a földet.
Ha a cserepes mentát a lakásban, ablakpárkányon neveljük, sajnos nem él sokáig, különösen ősszel és télen fenyegeti a pusztulás veszélye. Szerencsére azonban könnyen juthatunk új növényhez.
A menta felhasználása
A mentafélék közül elsősorban a borsmenta tekinthető szinte nélkülözhetetlen fűszernövénynek.
A legnagyobb forgalmazónak számító angolok zöldségfélék és mártások – köztük az ürühúshoz kínált mentaszósz – ízesítésére használják.
Érdemes azonban kipróbálni a mentát zöldséglevesekhez, hús- és halpácokhoz, valamint nyers ételekhez is.
A fűszernövények íze és illata közvetlenül virágzás előtt a legerősebb. A szárítani való növényeket is ebben az időben szedjük le. A szárat kb. két ujjnyira a föld felett vágjuk le, és hagyjuk kiszáradni. A leveleket csipkedjük le, és tároljuk jól zárható üvegben.
