Sárga rókagomba jellemzői
Közepes vagy kis termetű, tölcsér alakú, élénk tojássárga színű, nem lemezes gomba. Kalapja kezdetben domború, széle begöngyölt, később hullámosan egyenetlenül lapos, közepén kissé bemélyedő. A kalap színe világossárga, fehéressárga. Felülete sima. Széle végül hullámosan karéjos, gyakran felhajló. A bőre nem húzható le.
Termőrétege nem lemezes. A kalap szélétől a tönk közepéig lefutó állású termörétegében csak a felületről kiemelkedő ráncok vannak. Színe a kalappal egyező sárga. Tönkje rövid, zömök, tömör. A kalapnál kissé világosabb sárga. Felülete sima. Húsa merev, rostos, szálakra foszló. Színe fehér, csak a kalap bőre alatt sárgás. Íze nyersen kissé csípős. Jellegzetesen kellemes, a kajszibarackra emlékeztető illata van.
Előfordulása
Kizárólag sűrűbb erdők talaján, különösen nyirkos, mohás helyeken, sokfelé tömegesen terem. Jellegzetesen nyáron és kora ősszel — de inkább csak nedves időben — jelenik meg, mert erősen nedvességigényes faj.
Hasonló fajok
A sárga rókagomba igen közkedvelt és közismert gomba. Hegyvidéken helyenként gyakori, és vele összetéveszthető az ugyanilyen színű sárga gerebengomba, de annak a termőrétege nem ráncos, hanem tüskés. A sárga gerebengomba is ehető, bár nem olyan értékes, mint a rókagomba.
Felismerésében fokozottan vigyázni kell! Sokszor összetévesztik a mérgező világító tölcsérgombával. Ez ugyancsak az erdők talaján, főleg nyáron gyakori gombafaj, azonban csoportos növésű és sokkal nagyobb termetű, a termőrétege szabályosan lemezes, a színe pedig nem sárga, hanem sárgás-vörös, narancsszínű, vörösesbarna.
Különösen ügyeljünk tehát a rókagomba világossárga színére és ráncos termőrétegére, valamint arra, hogy nem csoportosan, tehát nem egy tőből kiinduló több tönkkel terem.
