A sás díszfű csodálatos világa

A sás karcsú szálakból álló, sűrű bokraival a kert különböző részeit díszíthetjük.

Sás félék jellemzői

A sásfélékhez tartozó növénycsaládra jellemző a háromélű szár és a hosszúkás, henger alakú virágzat. A változatos fajokat eltérő helyekre ültethetjük. A nyirkos, nedves vízparti helyet kedveli például a lecsüngő sás (Carex Pendula), a nagytermésű sás (Carex pendula) és a pálmalevelű
sás (Carex musktngumensis). A lecsüngő sás magassága elérheti az 1,5 m-t, a többi faj 50-100 cm magasra nő.

Cserjések melletti félárnyékos helyre való a tarka sás (Carex morrowii ‘Variegatta), az erdei sás (Carex sylvatica) és a madárlábú sás (Carex ornithopoda)  20-50 cm magas bokrokat alkot. A 40 cm magasra növő árnyéki sás a teljes árnyékot is elviseli.

Napos, szabad területeken és cserjések szélén érzi jól magát a 40-50 cm magas bőrlevelű sás (Carex buchananii). A napsütötte sziklakertek vagy a virágos gyep növénye a hegyi sás (Carex montana), a törpe sás (Carex humilis). Ezek a fajok nem nőnek 30 cm-nél magasabbra.

Sás gondozása

A sás évelő növény, melyek közül sok faj örökzöld. Fajtól függően áprilistól augusztusig virágoznak. Egyszerűen gondozható, kártevőkkel szemben ellenálló növény. A sás fajtól függően tűző napon, cserjék mellett félárnyékban vagy árnyékban fejlődik jól. Nyirkos, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Akad azonban néhány faj, amely a sovány, száraz talajt kedveli.

Tavasz – ültetés és tőosztás

Megfelelő ültetési idő. A letört és elhalt szárakat vágjuk le közvetlenül a föld felett. A magas fajok fajok közepe három-négy évenként  elhal. Ezeket ilyenkor, az alacsonyakat pedig öt-hat évente osszuk részekre. Tőosztás előtt vágjuk vissza a növényeket.

Nyár – gondozás

Ne hagyjuk kiszáradni a nedvességkedvelő fajokat. Takarjuk a talajt.

Ősz – fagyvédelem

Ősszel ne vágjuk vissza a bokrokat, mert a zúzmarával borított sás nagyon szép látvány, és így a gyökerek is védelmet kapnak. Nagy hidegben takarjuk a növényeket avarral vagy fenyőgallyakkal. A cserepes sást vigyük védett helyre.

Néhány sásféle ékessége a mutatós levélcsomó, míg mások serteszerű virágkalászaikkal vagy csokorba való magházaikkal díszítenek.

Sás díszfű ültetése

Szinte nincs olyan kertrész, ahova ne ültethetnénk valamilyen sás félét. Tóparton és patak mentén. Megkapó látványt nyújtanak a nyirkos helyre való sások, amelyek fajtól függően a humuszos, tápanyagban gazdag, nedves talajt kedvelik, sőt akár alacsony vízben is állhatnak.

Cserjék vagy fák közé, elsősorban természetesen kialakított kertrészekbe illenek a félárnyékot kedvelő fajok, amelyek nyirkos levegőjű helyen, humuszos, tápanyagban gazdag talajban fejlődnek a legjobban. Az árnyéki és a madárlábú sással nagyobb területeket is beültethetünk: így sűrű, zöld szőnyeget alkotnak. Sziklakertbe és napos ágyásokba telepítsünk napos, szabad területre ajánlott fajokat. Ezek napfényt, meleget és sovány, meszes talajt igényelnek.

Ültetés lépései

1. Ültetési időszak: tavasz. Keverjünk az ültetőföldhöz több marék perlitet, és alaposan nedvesítsük meg.

2. Fúrjunk vízelvezető nyílásokat az edény aljára. Takarjuk őket cserépdarabokkal, nehogy kiszóródjon a föld.

3. Töltsük meg a dézsát 3! részig földdel. Vegyük ki a sást a cserépből, és ültessük el. Töltsük vissza a földet, és nyomkodjuk le.

4. Alaposan öntözzünk, hogy leülepedjen a föld. Tartsuk a növényeket több napig árnyékos helyen, majd tegyük ki a dézsát a napra.

5. Terítsünk takaróanyagot a növények köré, hogy a talaj megtartsa nedvességét. Télen tartsuk védett helyen.