Savanyú talajt kedvelő növények

Egyes növények, érdekes módon, nem a mésztartalmú, hanem a savanyú talajban érzik jól magukat. Ezt a szempontot is vegyük figyelembe növényeinknél!

Melyik növény kedveli a savanyú talajt?

A legtöbb növénynek a semleges  – sem túlságosan savanyú, sem túlságosan meszes – talaj felel meg. Számokban kifejezve a semleges talaj pH értéke 7 körül van.

Az ennél magasabb pH értékű talajt meszesnek, bázikusnak vagy alkálikusnak nevezzük, az alacsonyabb pH értékű talajt pedig mészszegénynek, a számértéktől függően pedig enyhén vagy erősen savanyúnak.

Az alacsony pH értékű savas szubsztrátumban viszonylag kevés növény érzi jól magát. Ilyenek például az azáleák, a rododendronok és a hangafajták. A ciklámen és a hortenzia az enyhén savas földet kedveli.

A talaj sótartalma

A savas talajt kedvelő növények számára a talaj mésztartalmának mértéke közömbös.

Növekedésük, fejlődésük szempontjából a vas- és alumíniumsók a meghatározók. Elegendő vas- és alumíniumsót azonban csak mészszegény talajból tudnak felvenni, mésztartalmú talajból nem.

Gyakran hallhatjuk vagy olvashatjuk, hogy a haszonnövények, például a gyümölcsöknek és a zöldségeknek sok mészre van szükségük. A dísznövények ezzel szemben inkább a savas talajt szeretik. A kijelentés természetesen nem maradéktalanul helytálló. A legjobb ellenpélda a mészkedvelő szegfű, az ibolya, a kaktuszok és a savanyú talajt igénylő eper, paradicsom és burgonya.

Savanyú talajt kedvelő szobanövények

Mindig vegyük figyelembe, hogy a növények ismertető leírásában milyen földkeverék javasolt. Meg kell különböztetni, hogy a növény csak kedveli-e a savanyú talajt, vagy feltétlenül igényli. Az első csoportba azon növények tartoznak, amelyek a 6-7 körüli pH értékű talajt kedvelik, ezek általában a semleges földet is jól tűrik.

A második csoportba tartoznak a kimondottan savanyú, 5-6 körüli pH értékű talajt igénylő növények.

Mi a pH?

A pH, azaz teljes nevén a “potentia hydrogenii” érték a hidrogénion-koncentráció negatív, tízes alapú logaritmusa.

A definíció valószínűleg csak a vegyészek számára érdekes, a kertész szempontjából csupán az a fontos, hogy ez a pH-érték határozza meg a talaj  savtartalmát. A kémiában a pH-skála 0-tól 14-ig terjed. A legsavanyúbb anyag anyag a sósav (pH:0), a legkevésbé savas a nátronlúg (pH:14).

Azt azonban ne higgyük, hogy kerti talajokban, illetve a virágföldben fellelhető a teljes skála. A talaj értékei általában 4.5-8.5 körül mozognak, hiszen a növények csak ezt a tartományt viselik el.

A pH-érték mérése

Ha meg szeretnénk győződni arról, megfelelő-e a talaj a növény számára, mérjük meg a pH-értéket. Ehhez két egyszerű mérési mód, illetve eszköz áll rendelkezésre.

Az úgynevezett pH-mérő reagens-üvegében levő kémiai oldalhoz adjunk egy kevés földet. Rázzuk össze, majd várjuk meg, míg az oldat leülepedik. Hasonlítsuk össze az oldalt színét a mérő színskálájával. Az azonos színnél leolvashatjuk a föld pH-értékét

A másik eszköz, a lakmuszpapír is hasonlóan működik. A papírcsíkot mártsuk a nedves földbe. A papírcsík a pH-értéknek megfelelően elszíneződik. Az érték a mellékelt színtáblázatról olvasható le.

Téves terminológia

Gyakran magas talajvízszint esetén is – tévesen – savasnak nevezik a talajt, mivel a növények nem kedvelik. A mészszegény talajt századunk elején “vegyileg savanyúnak” nevezték. Ma általában savanyú talajról és savanyú talajt kedvelő növényekről beszélünk. De ezek a jelzők is leginkább csak a szakmai körökben használatosak.

A talaj savanyítása

A talaj pH-értéke viszonylag nehezen, például tőzeg, lomb vagy lápföld hozzáadásával csökkenthető.

Hogy a növény a savanyú vagy éppen ellenkezőleg, a mésztartalmú talajt kedveli-e, elsősorban származási helyétől függ. Azoknak a növényeknek, amelyek a savanyú talajban érzik jól magukat, természetes talaja a mocsár vagy a gránit. Bizonyos, a fejlődésükhöz szükséges ásványi sók csak a savas kémhatású talajban vannak jelen, a mésztartalmú talajból ugyanezek a tápanyagok hiányoznak.

A magas mésztartalom csak radikális eszközökkel, pl. savas ásványanyag-tartalmú (pl. kénsavas ammónia tartalmú) műtrágyákkal csökkenthető. Az ilyen műtrágyákat azonban nagyon óvatosan adagoljuk, mivel nemcsak a pH-értéket csökkentik, hanem a talaj egyéb anyagainak egyensúlyát is felboríthatják. Ilyenkor pedig nagyobb kárt okozhatunk, mint hasznot.

A szobanövényeink számára inkább vásároljunk elve speciális virágföldet (azálea- vagy lápföldet). A nagyobb szakboltokban szívesen adnak tanácsot.

Megfelelő öntözés

Hiába vesszük meg a speciális mészszegény földet, ha az öntözéssel ismét meszet juttatunk a talajba. A vezetékes víz a legtöbb helyen többnyire meszes (a pontos értékeket a vízművek közli). Ha a növény levelei megsárgulnak és lehullanak, már késő. Öntözzünk eleve mészmentes vízzel: hagyjuk a vizet egy éjszakán át állni, vagy használjunk forralt vizet, de még jobb, ha lágy vízzel öntözzünk.