A magas növekedésű fajok tompa rózsaszín és fehér virágokat hoznak. A késő nyári virágok társnövénye.
Sédkender jellemzői
A sédkender több mint 600 faja közül számos nálunk is honos. A kertekben ugyanakkor csak néhány fajt nevelnek, melyek általában a nyirkos talajt kedvelik. A magas, felfelé törő növények erőteljes szárán lándzsa alakú levelek fejlődnek. A felül elágazó hajtásokon késő nyártól őszig díszlenek az illatos, ernyőszerű virágzatok.
A szeplős sédkender (Eupatorium maculatum) és a vörös sédkender (E. purpureum) magassága elérheti a 2 m-t. A mindkét fajhoz sorolt ‘Atropurpureum’ fajta bíborvörös virágai júliustól szeptemberig nyílnak. A ‘Gateway’ különlegesen nagy virágokat hoz. A vörös sédkender a szeplős sédkenderrel ellentétben kissé szárazabb talajon is jól fejlődik.
A kenderpakóca (Eupatorium cannabinum) nálunk is honos évelő, nyirkos erdőszélen és vízparton találkozhatunk vele. Az 1-1,5 m magas növény júliustól szeptemberig hozza tompa sötétrózsaszín virágait. A ‘Plenum’ (más néven ‘Purpureum Plenum’) fajta telt szirmú virágai bíbor-rózsaszínűek, az ‘Album’ krémfehérben nyílik.
A 30-50 cm magas Eupatorium rugosum viszonylag alacsony faj. Elágazó szárain fehér virágok díszlenek. A félárnyékot kedveli. Az átnőttlevelű sédkender nyirkos vagy nedves talajt igényel. Magassága eléri az 1,5 m-t. A szintén júliustól októberig, fehér színben nyíló növény lándzsa alakú levelei akár 20 cm hosszúak is lehetnek.
Sédkender gondozása
A sédkender egyszerűen gondozható évelő növény. Virágzási ideje júliustól októberig tart. A félárnyékot kedveli, nedves talajon azonban napon is jól fejlődik. Humuszos, nyirkos talajt igényel. Rosszul tűri a homokos talajt, ezért azt dúsítsuk komposzttal.
Tavasz – vetés és ültetés
Az ősszel leszedett magokat márciustól vessük el az ágyásba, és takarjuk be vékonyan földdel. Ültessük el a megvásárolt palántákat. Trágyázzuk meg az áttelelt növényeket komposzttal és csontliszttel.
Nyár – gondozás
Tartós szárazság esetén öntözzünk. Takarjuk a talajt a növények között, hogy nyirkosan tartsuk, és elnyomjuk a gyomokat.
Késő ősz – visszavágás
Ha a virágzás befejeződött és a leveleket megfeketítette a fagy, vágjuk vissza a sédkendert. A növényi részeket komposztáljuk.
Ha a magok három hét után sem kezdenek csírázni, takarjuk le a tálakat műanyag fóliával, és tegyük öt hétre a hűtőszekrénybe (hidegben csírázó magok).
Sédkender ültetése
A fajok többsége nyirkos helyet igényel, és félárnyékban érzi magát a legjobban. Természetes kertekből nem hiányozhat a sédkender, amelynek virágai vonzzák a méheket és a dongókat.
A sédkender évelőszegélyekben is hálás háttérnövény, hiszen kevés gondozást igényel, ugyanakkor a késő nyári kert tetszetős dísze. A növény pompásan fejlődik tóparton, és csoportosan ültetve szép látvány. Minél nyirkosabb a talaj, annál több napfényt visel el. Nyirkos cserjés szélén színes átmenetet képez a kert többi része felé.
Ültetés lépései
Ültetési idő: tavasz
1. Ásóval vagy ásóvillával lazítsuk fel a talajt, majd dolgozzunk bele bőven komposztot és csontlisztet.
2. Távolítsuk el a nagy köveket. Gereblyézzük simára az ágyás felszínét. Ássunk ültetőgödröket egymástól 60-80 cm-re.
3. Vegyük ki a palántákat a cserépből. Lazítsuk meg kissé a gyökérlabdát, és ültessük el a növényt a talajjal egy szintben.
4. Töltsük vissza a földet, nyomkodjuk le, és öntözzünk. Takarjuk a talajt a növények között, hogy nyirkosan tartsuk.
Szaporítás
A sédkendert nem szükséges gyakran részekre osztani ahhoz, hogy jól fejlődjön, de az állományt növelhetjük tőosztással. Kora tavasszal válasszunk le részeket a növényből, vagy ássuk ki, és vágjuk át a gyökereket úgy, hogy erőteljes hajtásrügyű részeket kapjunk. Ültessük el a darabokat.
Kártevők és betegségek
A sédkender általában nem érzékeny a kártevőkre, olykor azonban elszaporodnak rajta a levélaknázók. A 6 mm-es, fehér lárvák világos rágási járatokat hagynak maguk után a levelekben. A beteg növények levágott maradékát ősszel semmisítsük meg, ne komposztáljuk.
