Szil – árnyat adó sötétzöld faóriás

A szil sokféle alakban létező, gyors növekedésű, kertbe és a ház közelébe való fa.

Szil fa jellemzői

A szil nyáron zöld lombos fa, virágai jelentéktelenek. A tiszta fajok többnyire magasabbak, mint a kertek és a tájépítés számára nemesített fajták.

Hegyi szil

Az Európában honos hegyi szil (Ulmus glabra) 40 m magas, hatalmas, gömbölyded koronájú fává nő. Törzse többnyire már az alsó résztől szerteágazik. Levelei oválisak, hosszuk elérheti a 16 cm-t, szélük fogazott, és a bükkfa levelére hasonlítanak. Ősszel sárgára színeződnek. Egészen más növekedés a csupán 4 m magas ‘Pendula’ fajta, amely szomorú szil néven ismert. Ágai nagy ívben csüngnek le, és idővel lapos, ernyőszerű koronát alkotnak.

Mezei szil

A mezei szil (Ulmus minor) a hegyi szilhez hasonlóan szintén honos nálunk. Törzse többnyire rövid, széles. Sűrű lombkoronát hoz, amely ősszel ragyogó sárga színt ölt. A mezei szil magassága eléri a 25-35 m-t, és csak parkszerű kertekbe javasolt, mert gyakran számtalan gyökérnyúlványt fejleszt.

Holland szil

Holland szil (Ulmus x hollandica) néven jegyzik a hegyi és a mezei szil keresztezésével létrejött fajtákat. Többnyire alacsonyabbak maradnak, és jól illenek a kertbe. A ‘Commelin’ széles kúp alakú, magassága eléri a 15-20 m-t, törzse egyenes. A ‘Dodoens’ csúcsos kúp alakú vagy keskeny növekedésű, magassága 10-15 m. Az oldalágak halszálkaszerűen elállnak. E fajta valamelyest ellenálló a szilelhalással szemben. A ‘Lobel’ 12-15 m magasra nő, koronája szintén keskeny, törzse egyenes. A ‘Platijn’ magassága eléri a 15 m-t, koronája ovális.

A ‘Wredei’, más néven aranyszil növekedése oszlop vagy hegyes kúp alakú, magassága 8-10 m. Figyelemre méltó széles ovális, sűrűn álló, fodros szélű, aranysárga lombja.

Szil ültetése

A szil a hűvös, nyirkos és félárnyékos helyeket kedveli. Kapcsoló faként, vagyis ház közelébe ültetve, főleg falusias kertekben a hegyi szil jellemző. Kis tó partján vagy patak mellett gyakran előfordul a természetben. Kertekben ilyen helyeken a ‘Pendula’ nyújt festői látványt. Facsoportként ültetve a szil széppé teszi a nagy, parkhoz hasonló kerteket. Sötét fenyők előtt szépen kiemelkedik a ‘Wredei’ fajta sárga lombja.

Ültetési idő: tavasszal vagy ősszel.

1. Öntözzük meg a szilt. Ásóval emeljünk ki a gyökérlabdánál kétszer nagyobb ültetőgödröt.

2. A kiemelt földet keverjük össze egy vödör komposzttal és egy marék algamésszel. Egy keveset töltsünk vissza belőle a gödörbe.

3. A szilt vegyük ki a cserépből, és úgy állítsuk a gödörbe, hogy talajszintben legyen. A gyökérlabda mellé verjünk le egy hengerkarót.

4. A gyökérlabda köré egyenletesen töltsük vissza a dúsított földet, és óvatosan tapossunk öntözőtányért.

5. Az elültetett fát bőven öntözzük meg. Takarjuk a talajt vastagon aprított fakéreggel. A törzset nyolcashurokkal kötözzük a karóhoz.

A szilt nem kell metszeni. A letört ágakat azonban távolítsuk el, és a vágási felületet kenjük be hegesítő szerrel.

Szil gondozása

A szil egyszerűen gondozható fa. Virágzási időszaka márciustól áprilisig. Félárnyék, napfény kedvelő növény. Fejlődését serkenti a hűvös, nyirkos éghajlat. Mély, humuszos talajt igényel. Rendkívül jól fejlődik enyhén nyirkos, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajon.

Tavasz – ültetés és gondozás

Kedvező időszak az ültetésre, amikor még nem hajtottak ki a fák levelei. A begyökeresedett példányokat vizsgáljuk meg, nem tört-e le ágakat a hó és nincsenek-e rajtuk sérülések. Az elhalt vagy letört ágakat távolítsuk el, egyébként ne metsszünk. A vágási felületeket kenjük be hegesítő szerrel. A törzskorongon terítsünk szét komposztot.

Nyár – gondozás

Száraz időben öntözzük meg a fiatal szilt. Ha a szilelhalás jelei mutatkoznak, azonnal vágjuk ki a fát.

Ősz – ültetés és gondozás

A telepítés másik lehetséges időpontja. A nagy fák alatt gereblyézzük össze a leveleket. A fiatal fák törzskorongján takarjuk a talajt komposzttal vagy lombbal.