Szobai futóka, az ellenálló kúszónövény

Gyorsan növő kúszónövény. Szögletesen bordás, sárgászöld szárán kurta léggyökerek és fényes-zöld, szabálytalan sárga mintázatú levelek erednek. Az egyes szárak több méter hosszúságúra is megnőhetnek.

A szobai futóka (Epipremnum aureum) jellemzői

Két, botanikailag teljesen különálló kúszónövényfaj létezik, melyeket egyformán szobafutókának neveznek: a Scindapsus pictus és az Epipremnum aureum. Az utóbbit eleinte szintén a Scinapsus nemzetségbe sorolták, majd Rhaphidophora lett, míg végül jelenlegi tudományos nevét kezdték el használni. Ám a névváltoztatásnak, úgy látszik, még nincs vége, legújabban már Epipremnum pinnatum (hegyescsúcsú futóka) a hivatalos neve.

A két faj csak futó pillantásra tűnik hasonlónak. Az igazi Scindapsus, melynek sötétzöld leveleit feltűnő fehér foltok vagy pettyek díszítik, csak nedves-meleg virágablakban fejlődik jól, míg a zöldessárgával vagy zöldesfehérrel márványozott levelű Epipremnum jóval igénytelenebb, és méteres hajtásaival egész falakat befuthat a szobában.

Szobai futóka gondozása

Egész évben világos vagy félárnyékos helyet, és szobahőmérsékletet igényel. A tűző napot nem szereti. Mivel fontos számára a magas páratartalom, ezért a leveleit gyakran permetezzük.

Talaj: tőzeg alapú földkeveréket, ‘B’jelzésű virágföldet igényel.

Öntözés: nyáron egyenletesen, télen mérsékelten öntözzük. A pangó vizet és a hideg talajt nem viseli el. Tavasszal és nyáron kéthetenként tápoldattal locsoljuk.

Átültetés: kétévenként ültessük át tápanyagban gazdag, könnyű virágföldbe.

Szaporítás: a hajtáscsúcsok egyszerű dugványozásával.

Felhasználás: gyors növekedésű kúszónövény, ámpolnába ültethető, vagy futtatható mohakaróra, illetve rácsozatra.

Betegségek és kártevők

Érzékeny a levéltetvekre, a pajzstetvekre és a takácsatkákra. Túlzott nedvesség esetén a levelek megbarnulnak, de meleghiánykor is hasonló tüneteket mutat. Ha száraz a levegő, a levelek besodródnak.