Téli bangita (Viburnum tinus) gondozása

A téli bangita meglehetősen régi, mégis ritka dézsás növény. Megjelenésében hasonlít a babérhoz. A tavasszal megjelenő fehér és rózsaszínes, enyhén illatozó virágok ernyővirágzatot alkotnak.

A téli bangita bemutatása

A téli bangitát (viburnum tinus) bizonyára már többen felfedeztük a mediterrán országokban töltött nyaralások alkalmával. Ott örökzöld tölgyerdőkben aljnövényzetként, macchia erdőkben pedig magasabb cserjeként találhatjuk meg.

Hagyományokkal rendelkező dézsás növény

A téli bangita már 500 évvel ezelőtt is díszítette a fejedelmek kertjeit. A hozzá megjelenésében és gondozási igényeiben is hasonlító babérral egy időben terjedt el. A növényt ‘Tinus’ néven már a középkorban is ismerték. Linné végül 200 évvel ezelőtt felbontotta a Tinus nemzetséget. Azóta a téli bangita a loncfélék (Caprifoliacea) családjába tartozik.

Megtévesztő virágzás

Ha különböző könyvekben szeretnénk utánanézni a téli bangita jellemzőinek a virágzást illetően sokszor eltérő információkat kapunk. Egyik könyv szerint télen, a másik szerint nyáron virágzik. Hazájában, Dél-Európában az első bimbók májusban, a virágok pedig augusztus környékén jelennek meg. Nálunk azonban gyakran előfordul, hogy nyáron csak a bimbók jelennek meg, a virágok pedig csak akkor nyílnak ki, ha a téli bangitát betettük a hűvös télikertbe. Ez a jelenség az eltérő klímaviszonyokkal magyarázható.

A téli bangita gondozása

A téli bangita esetében a megfelelő fejlődés előfeltétele az optimális teleltetés. Ha nem tudunk a növénynek télikertet vagy világos, ám fűtetlen helyiséget biztosítani, inkább mondjunk le róla. A meleg helyiségben ugyanis a téli bangita nem csak bimbóit hullatja le, de levélzetének egy részét is.

Tavasszal a téli bangitát már viszonylag korán kitehetjük a szabadba, mert az alacsony hőmérséklet nem tesz kárt benne.

A növény egész nyáron kapjon bőségesen vizet, forró napokon akár naponta kétszer is. Ha túl meleg van, jót tesz a növénynek, ha néha-néha lezuhanyozzuk. Már tavasztól, kb. áprilistól hetente egyszer tegyünk folyékony trágyát az öntözővízhez. Ne trágyázzuk azonban a növényt július végénél tovább, hogy augusztusra befejeződjön a növekedési időszak.

Szeptember végén, amikor beköszöntenek az első fagyok, vigyük be a téli bangitát a lakásba, de ekkor is gondoskodjunk naponta többször friss levegőről, kivéve, ha kint túlságosan hideg van.

A nyugalmi időszak után a fiatal példányokat ültessük át. A kifejlett példányoknál erre nincs szükség minden évben, viszont évente cseréljük le a föld felső 5 cm-es rétegét, hogy az abban felhalmozódott sókat és az öntözővízzel a földre kerülő káros anyagokat eltávolítsuk.

A téli bangita metszése

Ha a téli bangita túl nagyra nő, virágzás után jól vágjuk vissza. Ha van hozzá kedvünk, a babérhoz hasonlóan ebből a növényből is alakíthatunk fácskát, gömb, piramis vagy oszlop formát.

Ilyenkor természetesen rendszeresen vissza kell vágnunk, hogy növényünk “tartani tudja a formáját”. Ez viszont azzal jár, hogy nagyon kevés virág fejlődik vagy egyáltalán nem jelennek meg a kellemesen illatozó virágok, hiszen a gyakran nyesett növények alig virágoznak.