Vöröshagyma ültetése, gondozása

A hagyma hidegebb évszakban termő növény és szívóssága miatt könnyen termeszthető. Nyár közepére már el is kezdhetjük betakarítani a legelső hagymáinkat.

A vöröshagyma tavasszal vagy ősszel is ültethető. A növények jól fejlődnek a legalább 10 centiméter magasra megemelt ágyásokban vagy sorokban.

A hagymát magból vagy dughagymából érdemes nevelni?

A hagyma ültetésénél a dughagymák előnyt élveznek a vetőmagokkal szemben, egyszerűen azért, mert gyorsan megtelepednek, és könnyen elültethetők. A dughagymák apró hagymagumók, amelyeket kifejezetten kertészkedési célra értékesítenek. Ültetésük (duggatásuk) után körülbelül 3 és fél hónappal normális méretű hagymákká fejlődnek. Ezenkívül a dughagymák ültetése esetén nem kell tartanunk a fagykároktól, és a termesztés sikeressége is nagyobb, mint a magról vetés esetében.

Amennyiben mégis magról szeretnénk vetni a hagymát, azt március első két hetében kell elkezdenünk beltérben, körülbelül 6 héttel a tervezett kiültetés előtt, mivel a termőföld hőmérsékletének 10 °C felett kell lennie a megfelelő csírázáshoz. Amikor az idő felmelegszik, a hagymapalánták kiültethetők a kertbe.

Vöröshagyma ültetése

A vöröshagyma ültethető tavasszal és ősszel is. Általánosságban elmondható, hogy a dughagymákat hűvös időben érdemes kiültetni a szabadba, de nem hidegben. Ideális esetben a kültéri hőmérsékletnek már nem szabadna -2 °C alá süllyednie a kiültetés után.

Az őszi vetésű hagymák esetében legalább 4-6 hét meleg hőmérsékletre van szükség ahhoz, hogy megerősödjenek a földben. A dughagymákat a meleg őszi földbe ültessük el, hogy a tél beállta előtt erős gyökérzetet növeszthessen. A téli hideg beköszöntével a növény szunnyadni kezd, majd amikor kora tavasszal a hőmérséklet és a talaj ismét felmelegszik, a hagyma újra életre kel kész állnak a növekedésre.

Az őszi hagyma gyakran sokkal nagyobb és jobb ízű, mint az azonos évben tavasszal ültetett hagyma, és egyben remek lehetőséget nyújt arra, hogy a következő évben már viszonylag korán nagyméretű hagymákat takaríthassunk be. Azokon a területeken azonban, ahol a tél rideg, a hagymát tavasszal érdemes elültetni, amint a talaj megmunkálhatóvá válik, általában március végén vagy áprilisban.

Vöröshagyma termesztése

A vöröshagyma termesztése, akár tavasszal, akár ősszel ültetjük, minden esetben jó vízelvezetésű, laza és termékeny talajt kíván. A tömött, köves vagy kemény agyagos talaj nem kedvez a hagymafejek fejlődésének.

Alkalmazzuk a vetésforgó elvét és ne ültessük a hagymákat évről évre ugyanarra a helyre, mert ez növelheti a növényeket érintő betegségek terjedését.

Érdemes a talajba érett trágyát vagy komposztot keverni ősszel vagy kora tavasszal, mivel a növendék hagymák tápanyagigénye rendkívül nagy, és folyamatos tápanyagellátást igényelnek a minél nagyobb gumók kialakulásához. Ha a kertünkben a talaj kemény agyagos vagy tömör, adjunk a földhöz egy kis homokot, hogy fellazítsuk a talajt a növények jobb növekedése érdekében.

A vöröshagyma telepítéséhez olyan helyet válasszunk, amelyet teljes egészében éri a napsütés, és ahol a hagymákat nem árnyékolják be más növények. Ültetéskor ássunk körülbelül 5 centiméter mélyre és 7-8 centiméter széles hosszú árkokat az ültetési terület földjébe és minden sor aljára terítsünk szét körülbelül 2-3 centiméternyi komposztot mielőtt a dughagymákat a földbe helyeznénk.

Hogyan kell elültetni a dughagymákat?

A dughagymák kiválasztásánál fontos a méretük. Olyan dughagymákat válasszunk, amelyek átmérője körülbelül 2 centiméter, de annál nem nagyobb. A nagyobb méretű dughagymák esetében erősebb nyakrész alakulhat ki és az idő előtti felmagzás esélye is fennáll. A dughagymákat egymásól 10-15 centiméter távolságra ültessük. Amennyiben magról vetett hagymapalántákat ültetünk ki a kertbe, a palántákat egymástól 10-12 centiméter távolságra ültessük. Az egyes hagymasorok között 30-45 centiméternyi távolságot hagyjunk.

A hagymákat csúcsos végükkel felfelé ültessük a földbe és 2-3 centiméternél mélyebbre ne temessük őket. Miután a földréteget elegyengettük a hagymagumók felett, takarjuk le az ágyásokat 1 centiméter vastag szalmaréteggel (ősszel az aprított levelek is megfelelnek ennek a célnak). Ez segít megőrizni a talajban a nedvességet és elnyomni a gyomokat. Miután a hagymák megnövekedtek annyira, hogy száruk kilátszik a föld felszínéből, helyezzünk rájuk még néhány centiméternyi szalmát vagy aprított levelet.

Lehetséges kicsírázott vöröshagymát ültetni?

A már kicsírázott hagymát is el lehet ültetni, és bár több hagymát nem kapunk belőle, rengeteg ízletes zöld hajtással leszünk tőle gazdagabbak. Ezt a következőképpen érhetjük el. Töltsünk meg egy cserepet virágfölddel, majd alakítsunk ki egy lyukat a föld közepén, amely körülbelül megfelel a hagyma méretének. Helyezzük a hagymát a lyukba szárával felfelé és fedjük be földdel. Öntsünk rá vizet és tegyük a cserepet napos helyre. Főzéshez, étkezéshez igény szerint vágjunk a zöld hajtásokból. Ha virágbimbó alakul ki, várjuk meg, amíg a virág felmagzik és a magokat tegyük el a következő ültetéshez.

Hogyan kell gondozni a vöröshagymát?

A vöröshagymát levélnövénynek, nem pedig gyökérnövénynek kell tekintenünk. A nagy hagymagumók eléréséhez néhány hetenként trágyázzuk meg nitrogénes műtrágyával az ágyásokat addig, amíg a hagyma szára áttöri a talaj felszínét és megkezdődik a hagyma gumójának fejlődési szakasza. Ne egyengessük vissza a talajból kibukkanó hagymák köré, ugyanis a gumónak ki kell emelkednie a talaj felszíne fölé.

Talajtakaró használata esetén a hagymák általában nem igényelnek állandó öntözést. Hetente körülbelül 2-3 centiméternyi víz elegendő nekik (beleértve az esővizet is). Ha édesebb hagymát szeretnénk, öntözzük többet a növényt. A hagymák akkor is egészségesnek tűnnek, ha kiszáradnak, ezért szárazság idején mindenképpen öntözzük őket megfelelően.

Hogyan kell betakarítani a vöröshagymát?

Bármelyik hagymát kihúzhatjuk a földből, amelyik már virágszárat növesztett, mivel ez azt jelenti, hogy a hagyma növekedése leállt. Ezek a hagymák azonban nem állnak el sokáig, de néhány napon belül felhasználhatók bármilyen ételhez.

Amikor a hagyma kezd éretté válni, a zöld része megsárgul és elkezd lehajlani. Ekkor hajlítsuk le a zöld szárukat, akár tapossuk is meg őket, hogy ezáltal felgyorsítsuk az érés végső szakaszát. A száradás ösztönzése érdekében lazítsuk meg a talajt a gumók körül. Amikor a gumók teteje megbarnul, húzzuk ki a hagymákat a földből. Ügyeljünk arra, hogy nyár végén még a hűvös idő beköszönte előtt betakarítsuk a növényeket, mert az érett hagyma az őszi időben megromolhat.

Hogyan kell a vöröshagymát tárolni?

Vágjuk le a gyökereket és a szárat is a gumó tetejétől körülbelül 2-3 centiméterre (amennyiben a hagymát fonva és fellógatva tervezzük tárolni, a szárat természetesen ne vágjuk le). Hagyjuk a hagymákat a száraz talajon száradni néhány napig, ha az időjárás is megengedi. Mindig nagyon óvatosan bánjon velük, mert a legkisebb zúzódás is beindíthatja a rothadást. Hagyjuk a a hagymát néhány hétig száradni egy átmeneti, száraz helyen, mielőtt gyökérpincébe vagy bármely más végleges tárolóhelyre visszük.

A vöröshagymákat 4-10 °C-os hőmérsékleten tároljuk, száruknál összefont csomókban vagy a szárakat eltávolítva hálós zsákban vagy nejlonharisnyában. Az érett, megszáradt felszínű hagymák szeretik a száraz és hűvös tárolóhelyet. Ne tároljuk együtt őket almával vagy körtével, mert a gyümölcsök által termelt etiléngáz megzavarja a hagyma nyugvó állapotát, ugyanakkor a hagyma is ronthatja ezeknek a gyümölcsöknek (valamint a burgonyának is) az ízét.

A csípős hagymák tovább elállnak, mint az édes hagymák, ezért ha mindkét fajtánk van, igyekezzünk először az édes fajtákat megenni, és a csípősebb hagymát hagyjuk meg későbbre.

Ajánlott vöröshagyma fajták

A hagyma érzékeny a nappalok hosszúságára, ezért a fajtákat általában három kategóriába sorolják:

• hosszú nappalos,
• rövid nappalos,
• napsemleges.

A hosszú és rövid nappalos fajták közötti határ nagyjából az északi szélesség 36. fokánál húzódik, ettől északra hosszú nappalos fajtákat, tőle délre pedig rövid nappalos fajtákat érdemes ültetni. Napsemleges fajtákat azonban bármelyik területen sikerrel lehet termeszteni.

Kártevők és betegségek

Tripszek

A tripszek apró, 1-2 mm nagyságú, keskeny testű rovarok, melyek a növények nedveivel táplálkoznak. Az ellenük való védekezéshez használjunk rovarölő szert, amely néhány alkalom után kifejti hatását. Permetezzük le a növényeket naponta kétszer háromnapos időközönként a szerrel a tripszek eltűntetéséhez.

Hagymalégy

A hagymalegyek ellen a fejlődésben lévő hagymatermés sűrűn szövött hálóval történő letakarásával tudunk védekezni. A háló szélein halmozzunk fel némi földet, így a háló stabilan a helyén marad. A hagymalégy előszeretettel rakja a tojásait a növények tövébe, ám a háló megakadályozza az állatot abban, hogy megközelíthesse a növényt. A növények előrehaladottabb fejlődési szakaszában már érdemes a talajtakarót is eltávolítani róluk, mert a rovarok szeretik az esetlegesen alatta képződő bomló szerves anyagokat, továbbá ügyeljünk arra is, hogy a szezon előrehaladtával az összes kifejlett vöröshagymát betakarítsuk. A hagymalegyek általában a nagyon esős időszakban jelentenek problémát, ezért a fenti óvintézkedések szükségtelenek lehetnek, ha az évszak elég.

A vöröshagyma jótékony élettani hatásai

A hagymában különösen magas a C-vitamin, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer egészségének szabályozásában, a kollagéntermelésben, a szövetek helyreállításában és a vas felszívódásában. A C-vitamin erőteljes antioxidánsként is működik a szervezetben, és megvédi sejtjeit az instabil molekulák, az úgynevezett szabad gyökök által okozott károsodásoktól. A hagyma kiváló antioxidáns forrás, több mint 25 különböző fajta flavonoid antioxidánst tartalmaz. A hagyma B-vitaminokban is gazdag, beleértve a folátot (B9) és a piridoxint (B6), amelyek kulcsszerepet játszanak az anyagcserében, a vörösvértest-termelésben és az idegműködésben.

A kutatások azt mutatják, hogy a hagyma fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek kockázati tényezőit, például a magas vérnyomást, az magas trigliceridszintet és a gyulladásokat. Az Allium nemzetségbe tartozó zöldségek, például a fokhagyma és a hagyma fogyasztása csökkenti bizonyos rákos megbetegedések, köztük a gyomor és a vastagbél rák kialakulásának kockázatát is.

A hagyma fogyasztása továbbá segíthet a vércukorszint szabályozásában, ami különösen jelentős a cukorbetegségben vagy prediabéteszben szenvedők esetében. A hagymában található speciális vegyületek, például a kvercetin és a kénvegyületek antidiabetikus hatással bírnak.

A hagymafogyasztás ezenkívül a csont ásványianyag tartalmának növelését is elősegíti, hozzájárul az oxidatív stressz csökkentéséhez, az antioxidáns szint növeléséhez és a csontvesztés mértékének lassításához, ami megakadályozhatja az oszteoporózist és növelheti a csontsűrűséget.

A hagyma hatékony ellenfele a potenciálisan veszélyes baktériumoknak, mint például az Escherichia coli (E. coli), a Pseudomonas aeruginosa, a Staphylococcus aureus (S. aureus) és a Bacillus cereus. A hagyma emellett a prebiotikumok gazdag forrása is, amelyek hozzájárulnak az emésztés egészségének javításához, javítják a bélben lévő baktériumok egyensúlyát és javítják az immunrendszert.